6.10.2.Szerkesztés legördülő menü.

6.10.2.1. Visszavonás parancs.

Visszavonja az utolsó parancsot vagy törli az utoljára beírt szöveget. Egynél több művelet egyszerre történő visszavonásához kattintsunk a gomb melletti nyílra, majd azokra a műveletekre, amelyeket vissza kívánunk vonni. Ha az utolsó művelet nem vonható vissza, a parancs neve Nem vonható vissza lesz.

6.10.2.2. Mégis parancs.

Visszaállítja a Visszavonás paranccsal visszavont műveletet. Egynél több művelet egyszerre történő visszaállításához kattintsunk a melletti nyílra, majd azon műveletekre, amelyeket vissza kívánunk állítani.

6.10.2.3. Kivágás parancs.

A kijelölt szövegrészt eltávolítja az aktív dokumentumból, és a Vágólapra helyezi.

6.10.2.4. Másolás parancs.

A kijelölt szövegrészt a Vágólapra másolja.

6.10.2.5. Beillesztés parancs.

A Vágólap tartalmát beszúrja a beszúrási pont után és helyettesít minden kiválasztást. Ez a parancs csak akkor adható ki, ha előzőleg kivágtunk vagy másoltunk egy objektumot, szöveget vagy egy cella tartalmát.

6.10.2.6. Irányított beillesztés parancs.

A Vágólap tartalmát az általunk meghatározott formátumban beilleszti, csatolja vagy beágyazza az aktuális fájlba.

6.10.2.7. Beillesztés hiperhivatkozásként parancs.

A Vágólap tartalmának beillesztése hiperhivatkozásként a beszúrási ponthoz, bármilyen kijelölést lecserélve. Ez a parancs csak akkor érhető el, ha az adatot vagy a cellák tartalmát másik programból másoltunk vagy vágtunk ki.

6.10.2.8. Kitöltés utasítás.

Lefelé parancs.

A kijelölt tartomány legfelső celláinak tartalmát és formázását az alattuk lévő cellákba másolja. Ha egy kijelölt tartományt nem lefelé, hanem felfelé szeretnénk feltölteni, nyomva tartott SHIFT billentyű mellett kattintsunk a gombra vagy válasszuk a Szerkesztés menü Kitöltés parancsát, majd a Lefelé parancsot.

Jobbra parancs.

A kijelölt tartomány bal szélső cellájának vagy celláinak tartalmát és formátumát a jobbra lévő cellákba másolja. Hogy a kijelölés ne jobbra, hanem balra töltődjék fel, tartsuk lenyomva a SHIFT billentyűt, és kattintsunk a gombra vagy válasszuk a Szerkesztés menü Kitöltés parancsát, majd a Jobbra parancsot.

Fel parancs.

Egy kijelölt tartomány alsó cellájának vagy celláinak tartalmát és formázását a tartomány felső celláiba másolja. A másolt tartalmak és formátumok felváltják a meglévő tartalmakat és formátumokat.

Balra parancs.

A kijelölt tartomány jobb szélső cellájának vagy celláinak tartalmát és formátumát a bal oldalon lévő cellákba másolja. A másolt tartalmak és formátumok felváltják a meglévő tartalmakat és formátumokat.

Több munkalapra parancs.

Az aktív munkalapon lévő cellatartomány tartalmát átmásolja egy csoport összes többi kijelölt lapjának ugyanazon tartományába. Ez a parancs csak akkor adható ki, ha több lap van kijelölve.

Sorozatok… parancs.

A kijelölt tartomány celláit egy vagy több szám- vagy dátumsorozattal tölti fel. A kijelölt tartományban az egyes sorok vagy oszlopok első cellájának vagy celláinak tartalma a sorozatok kezdőértéke.

Lineáris és exponenciális trendek készítése a Sorozattal paranccsal

Ha az Adatsorok parancsot használjuk, az eredményül kapott adatsorok felülírják az eredetileg kijelölt értékeket. Ha meg akarjuk őrizni az eredeti értékeket, másoljuk át őket egy másik sorba vagy oszlopba. Ezután jelöljük ki a másolt értékeket a sor elkészítéséhez.

Jelöljük ki azt a cellát, amelybe a sorozatot be szeretnénk írni. A cellának a sorozat első értékét kell tartalmaznia.

Válasszuk a Szerkesztés menü Kitöltés, majd Sorozattal parancsát.

Hajtsuk végre a megfelelő műveletet:

Sorozat kitöltése lefelé: Oszlopok.

Sorozat kitöltése keresztben: Sorok.

A Lépésköz mezőbe írjuk be azt az értéket, amellyel a sort növelni szeretnénk. Lineáris sorban a lépésköz az első kezdő értékhez adódik hozzá, majd a további értékekhez. Exponenciális sorban lépésközzel szorzódik az első kezdő érték. Az eredmény és az összes további termék is a lépésközzel szorzódik.

A Típus csoportban válasszuk a Lineáris vagy Exponenciális lehetőséget.

A Záró érték mezőbe írjuk be azt az értéket, amelynél a sor végződik.

Megjegyzés Ha az adatsorban egynél több kezdő érték található, és azt szeretnénk, hogy a Microsoft Excel elkészítse a trendet, jelöljük be a Trend négyzetet. Lineáris adatsorokban a kezdő értékekre a legkisebb négyzetek módszerével (y=mx+b) generálódik a sor. Exponenciális adatsorokban a kezdő értékekre az exponenciális görbe módszerével (y=b*m^x) készül el a sor. A lépésérték mindkét esetben figyelmen kívül marad.

Szövegelosztás

Újra elosztja a cellákban levő szöveget úgy, hogy az kitöltse a kijelölt tartományt. Számok vagy képletek esetén a kitöltés nem alkalmazható. A bal oldali oszlop kivételével a tartományban lévő celláknak üresnek kell lenniük.

6.10.2.9. Tartalom törlése utasítás.

Mindent parancs.

Törli a kijelölt cellák tartalmát a megjegyzésekkel és a hiperhivatkozásokkal együtt, és megszünteti a cella formázását.

Formátumok parancs.

A kijelölt celláknak csak a formátumát távolítja el, a cellatartalom és a megjegyzések változatlanul maradnak.

Képletet parancs.

Eltávolítja a kijelölt cellák tartalmát (adatokat és képleteket) úgy, hogy a cellák formázása és a megjegyzések megmaradnak.

Megjegyzések parancs.

Csak a kijelölt cellákhoz kapcsolt megjegyzéseket távolítja el, a cellák tartalma és formátuma változatlan marad.

6.10.2.10. Törlés parancs.

Eltávolítja a kijelölt objektumot. Az Outlook programban az eltávolított elemet a Törölt elemek mappába helyezi.

6.10.2.11. Lap törlése parancs.

A kijelölt lapokat törli a munkafüzetből. Ezt a parancsot nem lehet visszavonni.

6.10.2.12. Lap áthelyezése vagy másolása… parancs.

A kijelölt munkalapokat másik munkafüzetbe vagy ugyanabban a munkafüzetben egy másik helyre helyezi át vagy másolja.

Áthelyezés vagy másolás párbeszédablak felépítése.

A kijelölt lapokat másik munkafüzetbe, vagy ugyanabban a munkafüzetben máshová helyezi át, illetve másolja.

Melyik munkafüzetbe: előugró lista: Kijelölt lapok áthelyezésekor vagy másolásakor válasszuk ki a megnyitott célmunkafüzetet. Az (új munkafüzet) kiválasztásával új munkafüzetet hozunk létre, amely csak az áthelyezett vagy másolt lapokat tartalmazza majd.

Melyik lap elé listapanel: Jelöljük be azt a lapnevet, amelyre az áthelyezett vagy másolt lapok kerüljenek. Ahhoz, hogy a lapot a Melyik munkafüzetbe mezőben megjelenített nyitott munkafüzet lapjainak végére helyezzük, válasszuk (a végére) elemet.

Legyen másolat kapcsoló: Átmásolja a kijelölt lapokat úgy, hogy azok az eredeti helyükön is megmaradnak.

6.10.2.13. Keresés parancs.

Megkeresi a megadott karaktereket a kijelölt cellákban vagy munkalapokon, és kijelöli az első cellát, amely tartalmazza e karaktereket.

Keresés párbeszédablak felépítése.

Mit keres szöveges mező: Írjuk be a keresendő adatot. A kérdőjellel (?) egyetlen karaktert, a csillaggal (*) karaktersorozatot helyettesíthetünk. Példa: a Taká?s karaktersorozattal a "Takács" és a "Takáts" névre, az *est karaktersorozattal pedig a "Pest" és "Budapest" szóra is kereshetünk.

Sorrend előugró lista: Adjuk meg a keresés irányát: az Oszloponként beállítással az oszlopokban lefelé haladva vagy a Soronként beállítással a sorokban jobbra haladva. Ha az oszlopokban fölfelé vagy a sorokon balra haladva szeretnénk keresni, akkor a SHIFT billentyű nyomva tartása mellett kattintsunk a Következő gombra. A legtöbb esetben gyorsabb az Oszloponként történő keresés.

Miben előugró lista: Kattintsunk arra a munkalapelemre, amely a keresendő adatot tartalmazza. Választható lehetőségek: Képletek, Értékek, Megjegyzések.

Kis és nagybetű különböző kapcsoló: Különbséget tesz a kis- és nagybetűk között.

Ha ez a teljes cella kapcsoló: Megkeresi a Mit keres mezőbe beírt feltétellel teljesen és pontosan egyező cellatartalmat.

Következő parancsgomb: Megkeresi a Mit keres mezőbe beírt karakterek következő előfordulását. Az előző előfordulást úgy kereshetjük meg, hogy a SHIFT billentyűt nyomva tartva kattintunk a Következő gombra.

Cseréli... parancsgomb: Lecseréli a Mit keres mezőben megadott feltételnek megfelelő első szöveget, megkeresi a következőt, majd megáll. A Mindet gombra kattintva a dokumentumban automatikusan lecserélhetjük a keresési feltételként megadott szöveg összes előfordulását.

6.10.2.14. Csere parancs.

Megkeresi és lecseréli a megadott szöveget és formázást.

Csere párbeszédablak felépítése.

Mire cseréli szöveges mező. Írjuk be azokat a karaktereket, amelyekkel a Mit keres mezőben megadott karaktereket helyettesíteni szeretnénk. Ha a Mit keres mezőben megadott karaktereket törölnénk a dokumentumból, hagyjuk üresen a Mire cseréli mezőt.

Mindent parancsgomb: A dokumentumban lecserélhetjük a keresési feltétel összes előfordulását. Ha minden egyes előfordulást egyenként szeretnénk lecserélni kattintsunk a Cseréli gombra.

6.10.2.15. Ugrás parancs.

A Microsoft Excel programban végignézi a munkalapot és kijelöli az általunk meghatározott különleges jellemzőkkel bíró cellát vagy cellatartományt.

6.10.2.16. Csatolások parancs.

Az aktuális fájlban az egyes csatolásokra vonatkozó információkat jelzi ki vagy változtatja meg. Az információkhoz tartozik a forrásfájl neve és helye, a kapcsolódó elem, a típus és a csatolás frissítésének automatikus vagy kézi volta. Ez a parancs nem használható, ha az aktuális fájl nem tartalmaz csatolásokat más fájlokhoz.

6.10.2.17. Objektum szerkesztése parancs.

Elindítja azt az alkalmazást, amelyben a kijelölt objektum készült, így az objektumot saját környezetében szerkeszthetjük.

6.10.3.Nézet legördülő menü.

6.10.3.1. Normál parancs.

Átváltás Normál nézetre, amely a legtöbb Microsoft Excel feladat alapértelmezett nézete, például az adatbevitelé, a szűrésé, a diagramkészítésé és a formázásé.

6.10.3.2. Oldaltörés megtekintése parancs.

Átváltás Oldaltörés megtekintése nézetre az aktív munkalapon, amely a munkalapot annak nyomtatási formájában megjelenítő szerkesztő nézet. Oldaltörés megtekintésekor húzással balra, jobbra, le és föl mozgathatjuk az oldaltörést. A Microsoft Excel automatikusan átméretezi a munkalapot, hogy a sorok és oszlopok az oldalra illeszkedjenek.

6.10.3.3. Eszköztárak parancs.

Megjeleníti vagy elrejti az eszköztárakat. Eszköztár megjelenítéséhez jelöljük be az eszköztár neve melletti négyzetet. Az eszköztár elrejtéséhez szüntessük meg a megfelelő négyzet jelölését.

6.10.3.4. Szerkesztőléc parancs.

Megjeleníti vagy elrejti a szerkesztőlécet.

6.10.3.5. Állapotsor parancs.

Megjeleníti vagy elrejti az állapotsort.

6.10.3.6. Élőfej és élőláb parancs.

Elhelyezi vagy megváltoztatja az oldalak vagy diák felső és alsó részén megjelenő szöveget.

A parancskiadásakor megjelenő párbeszédablakot részletesen megismertük az Oldalbeállítás parancs esetében.

6.10.3.7. Megjegyzések parancs.

A Microsoft Excel programban ki-, illetve bekapcsolja a megjegyzések megjelenítését a munkalapon.

6.10.3.8. Egyéni megjelenítések parancs.

Különböző látványokat készít egy munkalapról. A látvány egyszerű lehetőséget nyújt arra, hogy adatainkat más-más beállításokkal tekintsük meg.

A különböző látványokat megjeleníthetjük, kinyomtathatjuk, és anélkül tárolhatjuk, hogy külön lapokként mentenénk.

6.10.3.9. Teljes képernyő parancs.

A legtöbb képernyőelemet elrejti, így többet láthatunk a dokumentumból. Az előző nézetbe a gombra kattintva vagy az ESC billentyűt megnyomva térhetünk vissza.

6.10.3.10. Nagyítás parancs.

Beállítja, hogy mekkora méretben jelenjen meg az aktuális fájl a képernyőn.

6.10.4.Beszúrás legördülő menü.

6.10.4.1. Cellák… parancs.

A beszúrási ponthoz cellákat szúr be. Választhatunk, hogy a táblázat többi celláját jobbra vagy lefelé kívánjuk-e tolni. Beszúrhatunk továbbá teljes sort vagy oszlopot.

6.10.4.2. Sorok parancs.

Sorok beszúrása.

Egyetlen sor beszúrásához jelöljünk ki egy cellát abban a sorban, amelyik fölé a sort be szeretnénk szúrni.

Ha több sort szeretnénk beszúrni, akkor annyi szomszédos sort jelöljünk ki, ahány sort a kijelölt sorok fölé beszúrnánk.

Válasszuk a Beszúrás menü Sorok parancsát.

6.10.4.3. Oszlopok parancs.

Oszlopok beszúrása

Egyetlen oszlop beszúrásához jelöljünk ki egy cellát abban az oszlopban, amelytől balra az oszlopot be szeretnénk szúrni.

Ha több oszlopot szeretnénk beszúrni, akkor annyi szomszédos oszlopot jelöljünk ki, ahány oszlopot a kijelölt oszlopoktól balra beszúrnánk.

Válasszuk a Beszúrás menü Oszlopok parancsát.

6.10.4.4. Munkalap parancs.

Új munkalapot szúr be a kijelölt laptól balra.

Önálló munkalap beszúrásához válasszuk a Beszúrás menü Munkalap parancsát.

Több munkalap beszúrásához tartsuk lenyomva a SHIFT billentyűt, jelöljünk ki annyi munkalapfület, ahány munkalapot be szeretnénk illeszteni, majd válasszuk a Beszúrás menü Munkalap parancsát.

6.10.4.5. Diagram Varázsló parancs.

Elindítja a Diagram Varázslót, amely végigvezet minket egy beágyazott diagram munkalapon történő készítésén vagy egy létező diagram módosításán.

6.10.4.6. Oldaltörés parancs.

A kijelölt cella fölé laptörést illeszt be. Ez a parancs Oldaltörés eltávolítása alakúra változik, ha a kijelölt cella egy kézzel beszúrt laptöréssel szomszédos.

Egy oldalnál nagyobb munkalap nyomtatásakor a Microsoft Excel automatikus oldaltörések beszúrásával oldalakra osztja azt. Az oldaltörések helye a beállított papírmérettől, margóktól és méretezéstől függ. Kézi oldaltöréseket is beszúrhatunk: vízszintes oldaltörésekkel megadhatjuk az oldalra nyomtatott sorokat, a függőleges oldaltörésekkel az oszlopokat szabályozhatjuk.

Csak vízszintes oldaltörés beszúrása

Kattintsunk annak a sornak az azonosítójára, amelyik fölé oldaltörést szeretnénk beszúrni.

Válasszuk a Beszúrás menü Oldaltörés parancsát.

Csak függőleges oldaltörés beszúrása

Kattintsunk annak az oszlopnak az azonosítójára, amelytől balra oldaltörést szeretnénk beszúrni.

Válasszuk a Beszúrás menü Oldaltörés parancsát.

6.10.4.7. Függvény beillesztése

Megjeleníti a függvények listáját és formátumaikat, és lehetővé teszi az argumentumértékek beállítását.

Ha a parancs kiadása előtt egy üres cella volt kijelölve a Függvény beillesztése párbeszédablak jelenik meg. A párbeszédablak felépítése:

Függvény kategóriája listapanel: Ebben a mezőben egy függvénykategóriát választhatunk ki. A kategóriához tartozó függvények a jobb oldali Függvény neve mezőben jelennek meg. Ha nem találjuk a keresett függvényt, akkor a Függvény kategóriája mezőben válasszuk a Mind elemet, így valamennyi rendelkezésre álló függvény neve meg fog jelenni.

Függvény neve listapanel: A függvény argumentumainak és leírásának megjelenítéséhez kattintsunk a függvény nevére a listában. A függvény és argumentumainak megjelenítéséhez kattintsunk duplán a függvény nevére. A képlet létrehozásához a megjelenő kápletpaletta párbeszédpanel nyújt segítséget.

A két listapanel alatti mintamezőben a rendszer megjeleníti a Függvény neve mezőben kiválasztott függvény képletét és argumentumait.

Ha a parancs kiadása előtt egy olyan cella volt kijelölve amely képletet tartalmaz a képletpaletta párbeszédablak jelenik meg. A párbeszédablak felépítése:

Képletek összeállítását segíti a munkalapfüggvények felajánlásával.

A Képletszerkesztő megjeleníti a kiválasztott függvény és argumentumainak nevét és leírását, ezen felül kiírja az egyes függvények és a teljes képlet pillanatnyi eredményét. A függvény nevére kattintva és az argumentumok behelyettesítésével szerkeszthetjük a képlet függvényeit.

Amennyiben az 1-es jelölt nyomógombot használjuk a képletpaletta összegöngyölődik, a képletbe beírandó tartományt kijelölhetjük az egér húzásával.

6.10.4.8. Név megadása parancs.

Nevet ad egy cellának, tartománynak, állandónak vagy számított értéknek, amely névvel azután hivatkozhatunk a cellára, tartományra vagy értékre.

Név megadása párbeszédablak.

Munkafüzetben lévő nevek listapanel: A Munkafüzetben lévő nevek mezőben a munkafüzetben definiált összes név közül választhatjuk ki a nekünk megfelelőt.

Hivatkozás elöugró lista: A Munkafüzetben lévő nevek mezőben kiválasztott névhez kiírja a cellahivatkozást, képletet vagy állandót. Ha nincs kiválasztott név, vagy a munkafüzetben nem kerültek definiálásra nevek, akkor az aktív cella hivatkozása jelenik meg.

Hozzáadás parancsgomb: A Munkafüzetben lévő nevek és a Hivatkozás mező aktuális bejegyzését felveszi a munkafüzetben megadott nevek közé.

Eltávolítás parancsgomb: Törli a Munkafüzetben lévő nevek mezőben kijelölt nevet.

A Név megadása parancs által létrehozott nevek listája megjelenik a Név mező előugró listán.

6.10.4.9. Beillesztés parancs.

A kijelölt nevet beilleszti a szerkesztőlécre. Ha a szerkesztőléc aktív és egy egyenlőségjel (=) beírásával elkezdünk írni egy képletet, a Beillesztés parancsra kattintva a kijelölt nevet beilleszti a beszúrási pontnál. Ha a szerkesztőléc nem aktív, egy, a listamezőben lévő névre kettőt kattintva a program egy egyenlőségjelet (=) illeszt be a szerkesztőlécre, amelyet a kijelölt név követ.

6.10.4.10. Létrehozás parancs.

A kijelölt tartományban lévő címkék felhasználásával hoz létre neveket.

Jelöljük be, hogy melyik sor vagy oszlop tartalmazza a nevek létrehozásához használni kívánt feliratokat, többnek a bejelölésével ezek kombinálhatók.

6.10.4.11. Hivatkozás névvel parancs.

A kijelölt cellákban végignézi a képleteket és a hivatkozásokat, és helyettesíti a hozzájuk megadott nevekkel, ha az létezik.

6.10.4.12. Címke parancs.

A kijelölt tartomány soraiból vagy oszlopaiból vett felirat felhasználásával neveket rendel a képletekhez.

6.10.4.13. Megjegyzés parancs.

A beszúrási pontnál megjegyzést helyez el.

Kattintsunk arra a cellára, amelyhez megjegyzést szeretnénk hozzáadni.

1. Válasszuk a Beszúrás menü Megjegyzés parancsát.

2. Írjuk be a mezőbe a kívánt megjegyzést.

3. A szöveg beírása után kattintsunk a megjegyzés mezőn kívülre.

Megjegyzés

Amikor egy munkalap elemein rendezést hajtunk végre, akkor az elemekkel együtt a megjegyzések is áthelyezésre kerülnek a rendezett sorokba vagy oszlopokba.

A kimutatásokban lévő megjegyzések azon cellákhoz kötöttek maradnak, amelyekbe beírtuk őket, s nem a cellatartalomhoz kötődnek. Ha a tábláról kimutatást készítünk, vagy az elrendezést másképp módosítjuk, akkor a megjegyzések áthelyezésére nem kerül sor.

6.10.4.14. ClipArt parancs.

Megnyitja a ClipArt képtár párbeszédpanelt, ahol kiválaszthatjuk a fájlunkba illeszteni kívánt ClipArt képet vagy frissíthetjük ClipArt gyűjteményünket. A PowerPoint program esetén ez a parancs csak a Dia és a Jegyzetoldal nézetben adható ki.

6.10.4.15. Fájlból parancs.

Egy meglévő kép beszúrása az aktív fájlba a beszúrási ponthoz.

6.10.4.16. Alakzatok parancs.

A beszúrható alakzatok kategóriáinak megjelenítése. Kattintsunk egy kategóriára, majd a kívánt alakzatra, majd kattintsunk vagy húzzunk az aktív ablakban az alakzat beszúrási helyére. Az alakzat alapértelmezett magasság-szélesség arányát megőrizhetjük, ha húzás közben lenyomva tartjuk a SHIFT billentyűt.

6.10.4.17. Szervezeti diagram parancs.

Microsoft Szervezeti diagram objektumot szúr be a bemutatóba, dokumentumba vagy munkalapba.

6.10.4.18. WordArt parancs.

Microsoft Office rajzobjektum beszúrásával szöveghatást hoz létre.

6.10.4.19. Lapolvasóból vagy fényképezőgépből parancs.

Digitális fényképezőgépből vagy kamerából beolvas egy képet, majd a beszúrási pontnál beilleszti azt.

6.10.4.20. Objektum parancs.

Egy objektumot, például rajzot, WordArt szöveget vagy egyenletet szúr be a kurzor helyénél.

6.10.4.21. Új beágyazott objektum készítése

1. Kattintsunk a munkalapon vagy a diagramon arra a pontra, ahová a beágyazott objektumot el akarjuk helyezni.

2. Válasszuk a Beszúrás menü Objektum parancsát, majd az Új létrehozása lapot.

3. Az Objektumtípus mezőben kattintsunk arra az objektumtípusra, amelyet készíteni akarunk.

4. A beágyazott objektum ikonként való megjelenítéséhez (ha például mások a képernyőn szeretnék nézni a munkafüzetet) jelöljük be az Ikonként látszik négyzetet. A nézők megjeleníthetik az objektumot, ha duplán az ikonra kattintanak.

Megjegyzés: Az Objektumtípus mezőben csak a számítógépen telepített programok kerülnek felsorolásra és azok, amelyek kezelik az OLE objektumokat.

6.10.4.22. Hiperhivatkozás parancs.

Beszúr egy új hiperhivatkozást vagy szerkeszti a kijelölt hiperhivatkozást.

Hiperhivatkozás létrehozása:

A munkafüzetekben szövegből vagy ábrából hiperhivatkozásokat készíthetünk, melyek diagramokhoz, más munkafüzetekhez, weblapokhoz vagy egyéb fájlokhoz létesítenek csatlakozást.

6.10.5.Formátum legördülő menü.

6.10.5.1. Cellák parancs.

A kijelölt cellákra formátumot állít be. Ha a lap védett, előfordulhat, hogy ez a parancs nem adható ki.

Szám kartonlap.

Kategória listapanel: A számformátum megadásához válasszunk ki egy elemet a Kategória listából, majd adjuk meg a kívánt beállításokat. A Minta mező azt mutatja, hogy a kijelölt cellák milyenek lesznek a kiválasztott formázással. Válasszuk az Egyéni elemet, ha a számokhoz egyéni formátumot, például termékkódot szeretnénk hozzárendelni.

Mintamező: Megmutatja, hogy a kijelölt beállításokkal milyen lesz a cellák külalakja a dokumentumban.

Tizedesjegyek numerikus mező: Itt adhatjuk meg, hogy hány tizedesjegyes pontossággal legyen megjelenítve a cellában lévő szám (a szám tárolási pontosságát ez a beállítás nem befolyásolja).

Ezres csoportosítás kapcsoló: A számjegyek hármas tagolásának beállításához jelöljük be ezt a négyzetet.

Negatív számok listapanel: Ebben a mezőben választjuk ki a negatív számok megjelenítési módját.

Igazítás kartonlap.

Szöveg igazítása csoport: A kiválasztott beállítások alapján megváltoztatja a cellatartalom vízszintes vagy függőleges igazítását.

Vízszintesen előugró lista: A cellatartalom vízszintes igazításának megváltoztatásához válasszunk a mezőben egy beállítást. A vízszintes igazítás alapértelmezése a Normál. Alapértelmezés szerint a Microsoft Excel a szöveget balra, a számokat jobbra, a logikai, illetve hibaértékeket pedig középre igazítja. Az adatok igazításának megváltoztatása nem módosítja az adat típusát.

Behúzás numerikus mező: Balról kezdődően behúzza a cella tartalmát. A behúzás egységnyi növelése egy karakter szélességének felel meg.

Függőlegesen előugró lista: A cellatartalom függőleges igazításának megváltoztatásához válasszunk a mezőben egy beállítást. A Microsoft Excel alapértelmezés szerint a cella alsó szegélyéhez igazítja a szöveget. Az alapértelmezés szerinti vízszintes igazítás a Normál.

Elforgatás csoport: A kijelölt cellában lévő szöveg irányának megváltoztatására válasszunk egy lehetőséget az Elforgatás csoportban. Az elforgatási beállítások nem minden igazítási beállítás esetén érhetők el.

Szöveg elhelyezése: A cellatartalom irányát függőlegesre módosítja.

Beállítja a kijelölt cella szövegének elforgatási szögét. A mezőben pozitív szám megadásával forgathatjuk a kijelölt szöveget az óramutató járásával ellenkező irányba. Negatív fokérték megadásával az óramutató járásával megegyező irányba forgathatjuk.

Fokkal numerikus mező: Beállítja a kijelölt cella szövegének elforgatási szögét. A mezőben pozitív szám megadásával forgathatjuk a kijelölt szöveget az óramutató járásával ellenkező irányba. Negatív fokérték megadásával az óramutató járásával megegyező irányba forgathatjuk.

Szöveg elhelyezése csoport: Az alábbi beállításokkal meghatározhatjuk a szöveg elhelyezkedését a cellában.

Sortöréssel több sorba kapcsoló: A cella szövegét több sorra tördeli. A tördelt sorok száma az oszlop szélességétől és a cellatartalom hosszától függ.

Lekicsinyítve hogy beférjen kapcsoló: A betűk megjelenítési méretét úgy csökkenti, hogy a kijelölt cellában lévő valamennyi adat látható legyen. A megjelenítési méret az oszlopszélesség változtatásával automatikusan módosul, az alkalmazott betűtípusméret azonban nem változik.

Cellák egyesítésével kapcsoló: Két vagy több cellát egyetlen cellává egyesít. Az egyesített cella hivatkozása az eredetileg kijelölt tartomány bal felső cellája.

Szegély kartonlap.

Elhelyezés csoport: Az alábbi beállítások segítségével a kijelölt cellákhoz szegélyt rendelhetünk, vagy törölhetjük a meglevő szegélyeket.

Szegély csoport: A Stílus mezőben válasszunk vonalstílust, majd a kijelölt cellák szegélyeinek kiválasztásához használjuk az Elhelyezés vagy a Szegély csoportban található gombokat. Az összes szegély törléséhez kattintsunk a Nincs gombra. A szegélyek elhelyezéséhez vagy törléséhez a szövegdoboz különböző területeire kattinthatunk.

Vonal csoport: Ebben a csoportban a szegély vonalstílusát adhatjuk meg. Ha meg szeretnénk változtatni egy már létező szegély jellegét, akkor válasszuk ki a kívántat, majd a Szegély mintaképen azt, amelyik a módosítandó szegély helyzetét jelképezi.

Szín előugró lista: A kijelölt szöveg vagy objektum színének megváltoztatásához válasszunk ki egy színt a listából.

Mintázat kartonlap.

Cellaháttér csoport: A kijelölés háttérszínének beállításához válasszunk ki egy színt.

Szín: A kijelölés háttérszínének beállításához válasszunk ki egy színt.

Mintázat: Ha a kijelölést színes mintázattal szeretnénk formázni, válasszunk színt a Szín mezőben, majd mintázatot a Mintázat mezőben.

Minta: Megmutatja, hogy a kijelölt beállításokkal milyen lesz a cellák külalakja a dokumentumban.

Védelem kartonlap.

Zárolt kapcsoló: A kijelölt cellák módosítását, áthelyezését, méretezését és törlését akadályozza meg.

A cellák zárolása csak akkor érvényesül, ha a lap védett. Egy lapot úgy tudunk védetté tenni, hogy az Eszközök menüben kiválasztjuk a Védelem, majd a Lapvédelem parancsot, és bejelöljük a Formázás négyzetet.

Rejtett kapcsoló: A cellában szereplő képletet rejti el, hogy az ne jelenjék meg a Szerkesztőlécen, amikor a cellát kijelöljük.

6.10.5.2. Magasság (sor) parancs.

Megváltoztatja a kijelölt sorok magasságát. A teljes sor magasságának megváltoztatásához csak egyetlen cellát kell kijelölni a sorban. A Microsoft Excel programban ez a parancs nem adható ki, ha a munkalap védett.

A mezőben a kijelölt cellák magasságát adhatjuk meg egy 0 és 409 közötti értékkel (pont mértékegységben). Ha a sormagasság 0, a sor rejtett.

6.10.5.3. Normál magasság (sor) parancs.

A sor magasságát a kijelölt legmagasabb cella kijelzéséhez minimálisan szükséges magasságra állítja be. Ha a cella tartalmát később megváltoztatjuk, ismét be kell állítanunk a cellamagasságot. Ha a lap védett, lehet hogy ez a parancs nem adható ki.

6.10.5.4. Elrejtés (sor) parancs.

A kijelölt sorokat vagy oszlopokat elrejti. A sorok vagy oszlopok elrejtése nem törli azokat a munkalapról.

6.10.5.5. Felfedés (sor) parancs.

Megjeleníti az aktuális kijelölésben azokat a sorokat vagy oszlopokat, amelyeket előzőleg elrejtettünk.

Elrejtett sorok vagy oszlopok megjelenítése

Rejtett sorok megjelenítéséhez jelöljük ki a rejtett sorok fölötti és alatti sort.

Rejtett oszlopok megjelenítéséhez jelöljük ki a rejtett oszlopok bal és jobb oldalán lévő oszlopot.

Válasszuk a Formátum menü Sor vagy Oszlop almenüjének Felfedés parancsát.

Tipp: Ha a munkalap első sora vagy oszlopa rejtett, válasszuk a Szerkesztés menü Ugrás parancsát. A Hivatkozás mezőbe írjuk be: A1, és kattintsunk az OK gombra. Válasszuk a Formátum menü Sor vagy Oszlop almenüjét, majd a Felfedés parancsot.

6.10.5.6. Szélesség (oszlop) parancs.

Megváltoztatja a kijelölt oszlopok szélességét. A teljes oszlop szélességének megváltoztatásához csak egyetlen cellát kell kijelölni az oszlopban. A Microsoft Excel programban ez a parancs nem adható ki, ha a munkalap védett.

A kiválasztott cellák oszlopszélességének megváltoztatásához írjunk be egy 0 (nulla) és 255 közötti értéket. Ez a szám a normál betűtípussal formázott cellákban megjeleníthető karakterek számát jelöli. Ha az oszlopszélesség 0, akkor az oszlop rejtett.

6.10.5.7. Legszélesebb (oszlop) kijelölt parancs.

Az oszlop szélességét a kijelölt cellák tartalmának kijelzéséhez minimálisan szükségesre állítja be. Ha később megváltoztatjuk a cella tartalmát, az oszlopszélességet ismét be kell állítani. Ha a lap védett, lehet hogy ez a parancs nem adható ki.

6.10.5.8. Elrejtés (oszlop) parancs.

A kijelölt sorokat vagy oszlopokat elrejti. A sorok vagy oszlopok elrejtése nem törli azokat a munkalapról.

6.10.5.9. Felfedés (oszlop) parancs.

Megjeleníti az aktuális kijelölésben azokat a sorokat vagy oszlopokat, amelyeket előzőleg elrejtettünk.

6.10.5.10. Normál (oszlop) szélesség parancs.

Alapértelmezett szélesség

Megváltoztatja a munkalapon az oszlopok szokásos szélességét. Ez a parancs nem adható ki, ha a lap védett.

Ha az aktív munkalap összes előzőleg nem módosított oszlopának szélességét meg kívánjuk változtatni, írjunk a mezőbe egy 0 és 255 közötti egész számot. Ez a szám a cellában megjeleníthető normál betűtípusú karakterek számát adja.

6.10.5.11. Átnevezés (lap) parancs.

Átnevezi az aktív lapot.

6.10.5.12. Elrejtés (lap) parancs.

Elrejti az aktív lapot. A lap nyitva marad és elérhető a többi lap számára, de nem látható. Egy munkafüzetben egyetlen látható lapnak mindig maradnia kell.

6.10.5.13. Felfedés (lap) parancs.

Minden rejtett lapot megjelenít.

A rejtett lapok megjelenítéséhez kattintsunk duplán a lap nevére.

6.10.5.14. Háttér (lap) parancs.

A munkalap hátterébe mozaikszerűen beszúr egy a kiválasztott bitképen alapuló grafikát.

6.10.5.15. Automatikus formázás parancs.

Egy cellatartományra vagy egy kimutatásra automatikus formázással beépített formátumkombinációt érvényesít. Ha egyetlen cellát jelöltünk ki, a Microsoft Excel automatikusan kijelöli az üres cellákkal körülvett tartományt, és automatikusan megformázza azt. Ha a kijelölés egy kimutatás része, a lapmezők kivételével a teljes tábla kijelölésre és megformázásra kerül. Ez a parancs nem adható ki, ha a lapvédelem be van kapcsolva.

A minták közül kiválaszthatjuk az automatikus formázás típusát. A kiválasztott automatikus formázást az OK gombra kattintva alkalmazhatjuk a táblázatra. Ha a munkalapon kijelölt táblázatról el szeretnénk távolítani az automatikus formázást, válasszuk a lista végén a Semmi elnevezésű formázást.

Egyebek… parancsgomb: Kattintsunk erre a gombra az automatikus formázás összetevőinek a kijelöléséhez.

Formázás csoport: Töröljük a jelölést azoknak a jellemzőknek a négyzetéből, amelyeket nem kívánunk az automatikus formázásba belefoglalni.

6.10.5.16. Feltételes formázás… parancs.

A megadott értékeken vagy képleteken alapuló speciális feltételeknek megfelelő kijelölt cellákra formázás alkalmazása.

A párbeszédablak felépítése.

1. feltétel.

A cella értéke előugró lista: A kijelölt cellához vagy cellatartományhoz a kívánt feltételes formátumtípust rendeli. Egy cella más cellák értéke vagy tartalma alapján történő formázásához válasszuk A cella értéke beállítást. Egy cella megadott képlet alapján történő formázásához válasszuk A képlet értéke beállítást. A megadott képlet eredménye igaz vagy hamis lehet.

Egyenlő előugró lista: Válasszuk ki azt az operátort, amit a kijelölt cellatartományra vonatkozó feltétel beállításához kívánunk használni. Ha a következők között van vagy a nincs a következők között operátort választjuk, akkor feltételként meg kell adnunk a formázni kívánt tartomány felső és alsó értékeit. A felső és alsó értékek benne foglaltatnak a feltételesen formázandó tartományban.

=$H$12: A kiválasztott cellatartomány formázásához feltételként adjunk meg egy értéket vagy képletet. Ha feltételes formátumok cellaértékek szerinti alkalmazásakor a következők között van vagy a nincs a következők között operátort választjuk, akkor meg kell adnunk a tartomány felső és alsó értékét. A felső és alsó értékek benne foglaltatnak a feltételesen formázandó tartományban.

Mintamező: Megmutatja, milyen lesz a cellatartomány a feltételes formázással.

Formátum... parancsgomb: Válasszuk ki azokat a formátumelemeket, amelyeket a feltételek teljesülésekor alkalmazni szeretnénk. Egy cellára egyszerre csak egy feltételes formátumot alkalmazhatunk.

Bővítés>> parancsgomb: A kijelölt cellatartományhoz további feltételeket köt. Egy feltételes formátumhoz legfeljebb három feltétel adható meg.

Ha egy kiválasztott cellában egynél több feltétel igaz, akkor az első igaz feltételhez megadott formázás lesz alkalmazva. Ha egyetlen megadott feltétel sem igaz, akkor megmarad a cella alapértelmezés szerinti formázása.

Törlés... parancsgomb: Törli a feltételes formátumhoz megadott feltételeket.

6.10.5.17. Stílus parancs.

Stílusnak nevezett formátumkombinációt határoz meg vagy érvényesít egy kijelölt szövegrészre.

Új stílus létrehozása

Jelöljük ki az új stílusban szerepeltetni kívánt formázásokat tartalmazó cellát.

Válasszuk a Formátum menü Stílus parancsát.

A Stílusnév mezőben írjuk be az új stílus nevét.

A stílus definiálásához és a kijelölt cellára való alkalmazásához kattintsunk az OK gombra.

Ha a stílust csak definiálni szeretnénk, de alkalmazni nem, kattintsunk a Felvesz, majd a Bezárás gombra.

Tipp: Ha nincs a stílusban használni kívánt formázásoknak megfelelő cella, a formázásokat a stílus elnevezésekor is megadhatjuk.

Stílus formátumainak megadása

Válasszuk a Formátum menü Stílus parancsát.

A Stílusnév mezőben írjuk be az új stílus nevét.

Ha meglévő stílus formátumait szeretnénk módosítani, kattintsunk a megfelelő stílus nevére.

Kattintsunk a Módosítás gombra.

A párbeszédpanel megfelelő lapjain adjuk meg a kívánt formázásokat, majd kattintsunk az OK gombra.

Ha segítségre van szükségünk valamelyik beállításnál, kattintsunk a kérdőjel gombra, majd a kívánt elemre.

A formátumtípusok jelölőnégyzetei közül törüljük azokból a jelölést, amelyeket nem kívánunk szerepeltetni a stílusban.

A stílus definiálásához és a kijelölt cellákra való alkalmazásához kattintsunk az OK gombra.

Ha a stílust csak definiálni szeretnénk, de alkalmazni nem, kattintsunk a Felvesz, majd a Bezárás gombra.