Székelyudvarhely az 1900-1960-as években

Székelyudvarhely az Erdélyi-medence délkeleti részén, a Nagy-Küküllő felső folyása mentén fekszik. Ott, ahol a Hargita lábánál elnyúló Láz találkozik a Küküllő menti dombvidékkel . A Szarkakő, a Nagyoldal, a Csicser és a Budvár határolja.

Címere: páncélos kéz tőrrel, amelyre szív és medvefő van tűzve, a címer felső terében négy csillag közt 1558-as évszám. A pecsét körirata: Sigillum Oppidi Siculicalis Udvarhely.

A Székely előtagot nevében első ízben Bethlen Gábor használja.

.

Az új „Megyeháza” építése 1895-ben indult meg, Stehl Ottó építész tervei alapján Az építőmester Ferenczi Endre főmérnök volt. Munkájuk nyomán többféle stílusjegyet viselő eklektikus épület született.

A városháza és a céhépületek közötti kicsiny térségben állították fel a milleniumi emlékoszlopot. A „Millenáris székely emlék” oldalán címer és egy hatsoros felírat volt látható. Az oszlopot két fekvő oroszlán szobra fogta közre. Az első világháborút követő hatalomváltozással az új hatóságok lebontatják.

A református templom környéki céhépületekben kapott helyet Bagó Gyulának a Fekete kakashoz címzett fűszerkereskedése is.

.

Az Alsó Piactér, vagy Battyán-tér ( mai Szabadság-tér) észak-nyugati végét a Szent-Ferenc-rendiek kéttornyú temploma, udvarhelyi szóhasználattal: a Barátok temploma és kolostora foglalja el. Mindkettő a barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti időszak építészetének jellegzetes darabja.
A Barátok temploma előtt 1930-ban „cementezett piacot” alakított ki a város. A városiak akkor úgy hívták: „az új piac”. Az 1940-es években a park formája korszerűsödött, padokat helyeztetett el a város a pihenni szándékozók számára.

Az Alsó Piactérről, a mai városközpontból dél-nyugati irányba ágazott ki a Botos utca, a későbbi (és mai) Kossuth utca

A Budapest-Szálloda, amelyről az 1912-es átalakítása után elismerően írták: „…olyan helység, mely a legszigorúbb kritikát is könnyen kiállja”.

Udvarhelyen a Sétatér létesítésének gondolatát 1890 körül dr. Ráczkövy Samu orvos vetette fel. „A sétatér számára – tudósította olvasóit az Udvarhelyi Hiradó – az úgynevezett Pipás-kertnek a Küküllő és a vasúti töltés közt elterülő részen van kijelölve, amely a város tulajdonát képezi.”

A Felső Piacteret, vagy Deák tér, (mai Márton Áron tér) délkeleti-déli oldaláról a Szent Miklós-hegy és a rajta álló római katolikus plébániatemplom s a plébániaépület uralja.

A Törvényszékkel szemben, a Bethlen utca jobb oldalán állt az Orbán-Markovits féle fogadó. Az épületet azóta rég lebontották, de közvetlen szomszédságában újra ott a vendégváró egység: ezúttal cukrászda.

.

A Bethlen utcában alakult ki a Nagy Piac-tér, a Tábor utcával szemben. Az unitárius templom felavatásáról az Udvarhelyi Hiradó 1908 május 31.-i számából értesülünk

Székelyudvarhelytől észak-északnyugati irányban, az egykori Szombatfalva határában, a várostól 3 km-re fekszik a Szejkefürdő. A szabadtéri fürdő vizét még a múlt században egy 36 öl nagyságú úszómedencébe foglalták, amelybe az Attila-forrás szolgáltatta a vizet. Ez volt az Attila fürdő.

.

Székelyudvarhely a jövőben. 1910-ben készült képeslap, a Felső-Piactér fantáziaképe