A
drogfogyasztás számtalan gond és baj forrása lehet. Először is, hatása mindig
csak időleges. Amikor elmúlik, a drogos visszacsúszik abba a világba, ahonnan
menekülni vágyott, csak éppen elvesztegette a drog árát és az időt, amíg
,,repült”.
Másodszor, jóból is megárt a sok,
hát még a drogból. A túl gyakran vagy túl nagy adagban fogyasztott élvezeti
szerek előbb-utóbb súlyos szellemi és egészségkárosodást okoznak. Ha például
valaki a pohár fenekére néz, egy időre megfeledkezik a gondjairól.
|
|
Ám az alkohol a gátlásokat is oldja, és vakmerő viselkedésre
ösztönöz. Megeshet, hogy az ittas ember összeverekedik valakivel, vagy
ittassága miatt autóbalesetet okoz, veszélyeztetve a maga és mások testi
épségét. Ha nagyon berúgott, hányni fog, és a hányadéktól meg is fulladhat.
Az
egyik fő veszély az, hogy számos drog fogyasztása szenvedéllyé válhat. Az
ismétlődő drogfogyasztás függőséghez vezethet. Aki drogfüggővé vált, annak
rendszeresen hozzá kell jutnia szenvedélyének tárgyához, különben testi-lelki
gyötrelmeket él át.
A
függőség lehet fizikai, pszichés vagy mindkettő együtt. A pszichés függőség
alapvetően lelki eredetű: a drogos úgy érzi, hogy nem tud rendesen gondolkodni
és létezni a drog nélkül. Ezzel szemben a fizikai függőség azt jelenti, hogy az
idegek, izmok, a szív és más szervek igényelik működésükhöz a drogot.
Ha
a függőségben szenvedő nem jut hozzá a drogjához, fizikai és elvonási tünetek
lépnek föl nála. Ezek a remegéstől és verejtékezéstől a görcsökön és
fájdalmakon át a hallucinációig, az eszméletvesztésig vagy akár a végzetes
kimenetelű görcsrohamokig terjedhetnek.
|
Már
a drogok bevitelének módja is nagy veszélyeket rejt magában. A kokainszippantás
károsíthatja az orrot és a légutakat. A drogosok között kézről kézre járó,
többszörös használt injekcióstűk olyan súlyos betegségek vírusát terjesztik,
mint a májgyulladás (hepatitis B és C) vagy az AIDS.