TURISZTIKAI  LÁTVÁNYOSSÁGOK  A  KIS- ÉS

NAGY -KÜKÜLLŐ MENTÉN

 

 

 

          Az egyesült Küküllő, mely Balázsfalva előtt két ágra oszlik .  A felső ága a Kis Küküllö, az alsó a Nagy Küküllő. 

 

          Három nemzet lakja vegyesen: románok, magyarok és szászok. Szőlőtermelő, enyhébb éghajlatú 500-600 méter magas, dimbes-dombos vidék a magas Hargita uralja a tájat.

A szász városok mellett régi templomok, kastélyok, történelmi várak várják az idelátogatókat.

A Maros menti főútvonalat Tövisnél adjuk el, ahol a hunyadiak által épített régi marosszentimrei templom omladozik. Itt volt a híres 1442. évi diadal, amit a magyarok nyertek a török ellen. Itt esett el Kemény Simon és Lépes György erdélyi püspök. Bonfini szerint 24000 halottja volt a csatának. Tovább kelet felé, hamarosan beérünk a Nagy-Küküllö völgyébe. Itt található a neves küküllöi borok hazája, a szelid  dombok közt haladunk fölfelé a történelmi multu, értékes müemlékekben gazdag  Medgyesre, melyet 1146 –ban alapítottak.

 

 

Itt fogadta 1576-ban Báthori István a lengyelek követeit akik királlyá választásának hirét hozták.Ebben a városban mondták ki a szász evangélikus egyház kűllönállását a reformátustol.A modos szászok polgárházai,a gotikus Dom templom ami 1449-ben volt épitve,a Forkesch kaputorony mind gazdag élményt igér.Innen kirándulhatunk el a nem messzirre fekvö Bázna fürdöre, melyet a XV. Században is gyógyfűredőként emlegettek,vize jód- és brómtartalmú. A Nagy- Kűkűllő völgyében kissé feljebb fekszik Erzsébetváros. A telepűlés az Apafiak ősi birtoka volt, ahová később örményeket telepítettek és gazdag örmény kereskedők egyik központja lett. A főtér dísze az örmény katedrális 1783-ban épült. Rövid letérés dél felé a Berethalomi-templomkastély megtekintése.

 A páratlan műemlékegyűttest várfalak, bástyák övezik. 1852-ig a szász evangélikus püspökség székhelye volt itt. Kissé feljebb, ugyancsak a folyó völgyétől délre Keresd műemlékkastélyához, vezet utunk. A Bethlen-család építtette. A Nagy-Kűkűllő északi partjától nem messze van a nagyszőlős csatatér, ahol Kemény János fejedelem 1662-ben a tőrökkel szemben csatát vesztett, s maga is elesett.

Innen már nincs messze utunk Segesvártól. A szászok kultúráját bizonyítják a Felsőváros hegyfokra épült várfalai, bástyái, templomai és középületei.   

A város szimbóluma az Óratorony, amely a XIV. Században épült.

 A kolostortemplom XIII. Századi gótikus építmény, a Burgplatz-ot, a felsőváros főterét stílusos épületek veszik körül. A Schűlertreppe lépcsője vezet az Iskola hegyre, itt van a szász gimnázium és a Vártemplom, gótikus építészet remeke, 1350-ben kezdték elépíteni.

Tovább a Kűkűllő mentén már a régi Udvarhelyszék területén járunk, ahol a székely lakosság van tőségben.

Székelykeresztur a Nyikó völgye torkolata alatt van.

A Nagy-Kűkűllő völgyében felfele itt található Nagygalambfalva.

Nem messze innen található Agyagfalva, a székelyek, Rákosmezeje, ahol 1848 október 10-én tartott gyűlésen határozták el az ellenállást, s innen indult el Bem erdélyi hadjáratának 30000 székely honvédje. A közeli Bőgőz református templomnak ékessége a Szent László-freskó.

Innen már hamarosan  beérünk Székelyudvarhelyre, a székelyföld központjába, mely a hajdani

Udvarhelyi-szék anyaszéke volt.

A város közelében sós fürdő is van.

                Innen utunk hegyre kapaszkodik a város közelében levő Szejkefürdöre , hogy ott a székely kapuk sorozata mögött tisztelegjünk a legnagyobb székely Orbán Balázs kettős kopjafás sírjánál. Ő írta, Székelyföld leírása, c. hatkötetes művet, mely Székelyföldről szóló legbővebb monográfia.

 

                A Hargita nyugati fennsíkján Szentléleknél a Nyiko vízét keresztezve érünk be Farkaslakára. A falu szélén emelkedő templomdombon van a tölgyek alatt Tamási Áron sírja, a faluban pedig szülőháza. Ő fogalmazta meg az élet célját úgy, hogy ,,azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyűnk benne,, …

        Kalonda hágóján át hamarosan leérünk a Kis-Kűkkűllő völgyébe, Korondra. Itt van a székely fazekasság központja és itt találhatok szép székely kapuk.

Tovább haladva beérünk az úgynevezett Só-vidékre. A két Sófalva, majd Parajd, sóbányák, sóhegyek vidéke követik egymást. A Kis-Kűkűllő nagy kanyarulatában a Gőrgényi-havasok tövében, a Bőkecs-tető és a Sikladkő alatt van Szováta-fűrdő, sós tavai közül a leghíresebb a Medve-tó. A zajos fürdőélet, villák, szállodák, kempingek találhatok az ide látogatók számára.

        A két Kűkűllő közötti 500-600 méter magas fennsík erősen tagolt dombvilágában sok eldugott falucska rejtőzik, értékes és szép látnivalókkal. Az idő itt is éppúgy halad, mint a világ más részein, és van ami eltűnik, hogy helyet adjon az újnak. Csak a gyönyörű táj marad a régi, abban soha nem lehet csalódni. A felsői szépségű völgyek, fenyvesekkel borított hegyek, meredek sziklacsúcsok csodás panorámájukkal mindig szívesen várják az Erdélybe látogatókat.