NAGY
-KÜKÜLLŐ MENTÉN
Az
egyesült Küküllő, mely Balázsfalva előtt két ágra oszlik . A felső ága a Kis Küküllö, az alsó a Nagy
Küküllő.
Három nemzet lakja vegyesen:
románok, magyarok és szászok. Szőlőtermelő, enyhébb éghajlatú 500-600 méter
magas, dimbes-dombos vidék a magas Hargita uralja a tájat.
A szász
városok mellett régi templomok, kastélyok, történelmi várak várják az
idelátogatókat.
A Maros
menti főútvonalat Tövisnél adjuk el, ahol a hunyadiak által épített régi
marosszentimrei templom omladozik. Itt volt a híres 1442. évi diadal, amit a
magyarok nyertek a török ellen. Itt esett el Kemény Simon és Lépes György
erdélyi püspök. Bonfini szerint 24000 halottja volt a csatának. Tovább kelet felé, hamarosan beérünk a Nagy-Küküllö
völgyébe. Itt található a neves küküllöi borok hazája, a szelid dombok közt haladunk fölfelé a történelmi
multu, értékes müemlékekben gazdag
Medgyesre, melyet 1146 –ban alapítottak.
Itt fogadta 1576-ban Báthori István a lengyelek
követeit akik királlyá választásának hirét hozták.Ebben a városban mondták ki a
szász evangélikus egyház kűllönállását a reformátustol.A modos szászok
polgárházai,a gotikus Dom templom ami 1449-ben volt épitve,a Forkesch
kaputorony mind gazdag élményt igér.Innen kirándulhatunk el a nem messzirre
fekvö Bázna fürdöre, melyet a XV. Században is gyógyfűredőként emlegettek,vize
jód- és brómtartalmú. A Nagy-
Kűkűllő völgyében kissé feljebb fekszik Erzsébetváros. A telepűlés az Apafiak ősi birtoka volt, ahová később örményeket
telepítettek és gazdag örmény kereskedők egyik központja lett. A főtér dísze az
örmény katedrális 1783-ban épült. Rövid letérés dél felé a
Berethalomi-templomkastély megtekintése.
A páratlan műemlékegyűttest várfalak, bástyák
övezik. 1852-ig a szász evangélikus püspökség székhelye volt itt. Kissé
feljebb, ugyancsak a folyó völgyétől délre Keresd műemlékkastélyához, vezet
utunk. A Bethlen-család építtette. A Nagy-Kűkűllő északi partjától nem messze
van a nagyszőlős csatatér, ahol Kemény János fejedelem 1662-ben a tőrökkel
szemben csatát vesztett, s maga is elesett.
Innen már
nincs messze utunk Segesvártól. A szászok kultúráját bizonyítják a Felsőváros
hegyfokra épült várfalai, bástyái, templomai és középületei.
A város
szimbóluma az Óratorony, amely a XIV. Században épült.
A kolostortemplom XIII. Századi gótikus
építmény, a Burgplatz-ot, a felsőváros főterét stílusos épületek veszik körül.
A Schűlertreppe lépcsője vezet az Iskola hegyre, itt van a szász gimnázium és a
Vártemplom, gótikus építészet remeke, 1350-ben kezdték elépíteni.
Tovább a
Kűkűllő mentén már a régi Udvarhelyszék területén járunk, ahol a székely
lakosság van tőségben.
Székelykeresztur
a Nyikó völgye torkolata alatt van.
A
Nagy-Kűkűllő völgyében felfele itt található Nagygalambfalva.
Nem messze
innen található Agyagfalva, a székelyek, Rákosmezeje, ahol 1848 október 10-én
tartott gyűlésen határozták el az ellenállást, s innen indult el Bem erdélyi
hadjáratának 30000 székely honvédje. A közeli Bőgőz református templomnak
ékessége a Szent László-freskó.
Innen már
hamarosan beérünk Székelyudvarhelyre, a
székelyföld központjába, mely a hajdani
Udvarhelyi-szék
anyaszéke volt.
A város
közelében sós fürdő is van.
Innen
utunk hegyre kapaszkodik a város közelében levő Szejkefürdöre , hogy ott a
székely kapuk sorozata mögött tisztelegjünk a legnagyobb székely Orbán Balázs
kettős kopjafás sírjánál. Ő írta, Székelyföld leírása, c. hatkötetes művet,
mely Székelyföldről szóló legbővebb monográfia.
A Hargita
nyugati fennsíkján Szentléleknél a Nyiko vízét keresztezve érünk be
Farkaslakára. A falu szélén emelkedő templomdombon van a tölgyek alatt Tamási
Áron sírja, a faluban pedig szülőháza. Ő fogalmazta meg az élet célját úgy,
hogy ,,azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyűnk benne,, …
Kalonda hágóján át hamarosan leérünk a
Kis-Kűkkűllő völgyébe, Korondra. Itt van a székely fazekasság központja és itt
találhatok szép székely kapuk.
Tovább haladva beérünk az úgynevezett Só-vidékre. A
két Sófalva, majd Parajd, sóbányák, sóhegyek vidéke követik egymást. A
Kis-Kűkűllő nagy kanyarulatában a Gőrgényi-havasok tövében, a Bőkecs-tető és a
Sikladkő alatt van Szováta-fűrdő, sós tavai közül a leghíresebb a Medve-tó. A
zajos fürdőélet, villák, szállodák, kempingek találhatok az ide látogatók
számára.
A két Kűkűllő közötti 500-600 méter
magas fennsík erősen tagolt dombvilágában sok eldugott falucska rejtőzik,
értékes és szép látnivalókkal. Az idő itt is éppúgy halad, mint a világ más
részein, és van ami eltűnik, hogy helyet adjon az újnak. Csak a gyönyörű táj
marad a régi, abban soha nem lehet csalódni. A felsői szépségű völgyek,
fenyvesekkel borított hegyek, meredek sziklacsúcsok csodás panorámájukkal
mindig szívesen várják az Erdélybe látogatókat.