A levegő

A levegő egy gázelegy, amely a Földet körülvevő gázok keveréke. Fő alkotó részei: a nitrogén 78,09%, oxigén 20,93% és egyéb nemes gázok 0,002%-a a térfogatnak. Változó mennyiségben vízpárát is tartalmaz.

A levegő tulajdonságai.

Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Egy normál literének súlya 1,293 g. Vízben igen kevéssé oldódik, oldódás közben összetétele is megváltozik pl: a vízben oldott levegő oxigén tartalma 20C⁰-on kb 34%. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő könnyen mozgó, világoskék folyadék. Állandóan párolog, hőmérséklete –190C⁰ körüli. A cseppfolyós levegőbe tett anyagok megszilárdulnak, sok anyag szerkezete átrendeződik ezen az alacsony hőmérsékleten pl: a piros színű higany sárga lesz, a gumi elveszíti tulajdonságát törékennyé, válik. A cseppfolyós levegő párolgásakor először az alacsonyabb nitrogén távozik el, ezért az oxigén dúsabb lesz. A levegő vízgőzt is tartalmaz, vízgőztartalmát a következőképpen határozzák meg: az abszolút vízgőztartalom kifejezi, hogy a levegő 1m³-e hány g vízgőzt tartalmaz. A relatív vízgőztartalom azt fejezi ki, hogy a levegőben lévő vízgőz mennyisége hány százaléka a vízgőz mennyiségnek, amely az adott hőmérsékleten telítené a levegőt.

A légkör:

Valaha főleg széndioxidból állt a levegő. 600millió éve azonban a növények a fotoszintézis révén már oxigénné alakították át a széndioxid egy részét. A nitrogén mennyisége is egyre nőtt, aránya majdnem elérte a 80%-ot. A légköri levegőbe az élő szervezetek, a talaj szerves anyagaiban lefolyó oxidációs folyamatok állandóan juttatnak széndioxidot, de ennek ellenére a levegő széndioxid tartalma viszonylag állandó, mert a zöld növények asszimilációs folyamataihoz állandóan felhasználják (fotoszintézis) és ugyanakkor oxigén szabadul fel. A levegő egyéb szennyezőanyagokat is tartalmazhat pl: kén tartalmú gázokat, szénmonoxidokat és különféle szállóport.

Ipari felhasználása:

A cseppfolyós frakcionált desztillációjával állítanak elő oxigént, nitrogént és nemesgázokat, felhasználják hűtésre, a faszénporral kevert cseppfolyós levegő ipari robbanószer.

Levegő fajták:

A légtömegek földrajzi forráshelyeik szerint négy fő fajtát különböztethetünk meg: sarkvidéki (arktikus), forróövi (szubtrópusi), egyenlítői és mérsékeltövi levegőfajták. Mindezen légtömegek lehetnek szárazföldi vagy tengeri eredetűek.

Levegőszennyezés:

Az élő szervezetekre káros anyagok jelen vannak a levegőben. A szennyezett levegő csökkentésével illetve tisztításával a 20-dik század 60-as éveiben kezdtek elfoglalkozni. 1952.decemberben, a londoni szmogban egy hét alatt 4000 ember, 1953-ban 8000 ember halt meg. A légszennyező anyagok fizikai és kémiai folyamatok során keletkeznek és megváltoztatják a levegő természetes összetételét. Ilyenek például:

s Szénmonoxidok: széntartalmú anyagok elégetésekor keletkezik, tüzelő berendezésekben, erőművekben, hulladékégetőkben, belső égésű motorokban

s Kéndioxid (SO₂): kéntartalmú tüzelő anyagok égésekor, érc kohósításakor, kénsavgyártáskor jut a levegőbe

s Nitrogénoxidok (NO, NO₂): belső égésű motorokból, kén és salétromsavgyártásból, robbanóanyagokból, rakéta üzemanyagokból

s Anyagok el nem égetett alkotórészeiből, kőolaj feldolgozásból, vegyigyárakból

s Szerves vegyületek: műanyag, lakk, gyógyszeripar

s Porok: tüzelő berendezésekből, vegyi folyamatokból, cementgyártásból, mechanikai műveletekből (aprítás, csiszolás)

s Radioaktív anyagok: reaktorok bomlási termékeiből, atom és hidrogénbomba kísérletekből stb jut a levegőbe

A légszennyező anyagok káros hatása megmutatkozik az ember légző és vérkeringési zavaraiban: allergia, rák, szilikózis kialakulásában. A növényvilág annyira károsodhat a portól, a talaj elsavanyodásától (savas esők), hogy hatalmas erdők pusztulhatnak ki. A nagy levegőszennyeződés az apró állatok elhullását eredményezi. A levegőszennyeződés csökkentése a régi szennyező-ipari eljárások megszüntetésével illetve módosításával és új környezetbarát technológiák kidolgozásával érhető el.

A cigarettázó, pipázó és szivarázó emberek a közelükben lévő levegőt teszik egészségtelenné a többieknek. És ami még rosszabb, a dohányzók által szennyezett levegőből a többiek betegségeket is elkapnak. Emiatt egyre kevesebb nyilvános helyen szabad dohányozni. A levegőben nagyon sok baktérium tanyázik, amelyek általában nem ártalmasak. Más esetekben azonban, ha mások ránk tüsszentenek vagy köhögnek, betegségeket kaphatunk. Háztartási vegyszereink egy része is szennyezheti a környezetet. A spray palackból, valamint a konyhai és fürdőszobai vegyszerekből tetemes mennyiségű ártalmas vegyületet juttatunk a levegőbe. A levegő időnként vidéken sem tiszta. Bizonyos országokban aratás után elégetik a gabona szárát. Ezáltal füst és olajos korom kerül a levegőbe.

Hogyan is kezdődött?

Az emberek talán akkor kezdték szennyezni a levegőt, amikor rájöttek, hogyan kell tüzet gyújtani. Akkor azonban még olyan kevés ember élt a Földön, hogy ez a füst nem okozott gondot. Napjaink jelentős környezet szennyezése az ipari forradalommal vette kezdetét. Amióta 1956-ban törvényt hoztak a tiszta levegő érdekében, a levegő tisztasága sokat javult.

Üvegházhatás:

Ezeknek a légkörben már ott lévő gázoknak kell lekötniük a fölfelszínéről visszaverődött napsugarak hőjét. E nélkül a Föld olyan hideg lenne, hogy befagynának az óceánok, és minden élőlény elpusztulna.

Amikor azonban ezeknek az úgynevezett üvegházi gázoknak a légszennyeződés miatt még nő a részarányuk, akkor túl sok hő kötődik le és a földi világunk melegebbé, válik. E miatt a múlt a században fél fokot emelkedett a globális középhőmérséklet. A tudósok további hőmérséklet-emelkedést jósolnak, s várakozásuk szerint e század közepéig 1,5C⁰ és 4,5C⁰ közötti érték lesz.

Becslések szerint napjainkban több mint 1 milliárd ember mérges gázokkal általában ipari folyamatokból származó szén-monoxiddal és kén-dioxiddal erősen szennyezett levegőt szív be. E miatt jócskán növekszik a mellkasi és tüdő megbetegedések száma, kivált a gyerekek és idősebbek körében.

Veszedelmesen növekszik a bőrrák gyakorisága is: ez a növekedés abból fakad, hogy a megrongálódott ózonréteg nem tarja vissza a nap ártalmas ibolyán túli sugarait.