A víz

A víz egy összetett anyag, amelynek felépítésében megtalálható a hidrogén és az oxigén. A víz molekula képlete: H₂O. A Földön az élet teljesen lehetetlen lenne, ha nem létezne ez a nagyon fontos elem.

A víz előfordulása:

A víz a természet legelterjedtebb összetett anyaga, mely három halmazállapotban fordul elő: gáz alakban, folyadék és szilárd állapotban. Szilárd állapotban jég és hó alakjában található meg. Folyékony állapotban a víz az óceánok, tengerek, folyók, patakok, tavak, földalatti vizek fő alkotó része. Gázhalmazállapotban a víz a légkörben fordul elő vízgőz és pára formájában. A víz számos összetett ásványi anyag felépítésében is részt vesz. A vizet hidrogén oxid molekulák alkotják. Tiszta állapotban közönséges körülmények között színtelen, vastagabb rétegben kék színű, szagtalan, íztelen, átlátszó folyadék

.

Az ivóvíz:

A víz az ember számára nélkülözhetetlen, jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az hogy az emberi testnek körülbelül 70% -a víz. A víz, mint ”szállítóeszköz” biztosítja a táplálékok felvételét és a kiválasztási termékek eltávolítását a szervezetben.

A tengervíz:

A Föld felületének több mint 71%-át víz borítja. A tengervíz só tartalma 3,5%, ebből átlagosan 2,7% konyhasó. Párolgás során a víz a légkörbe kerül, ez az alsó réteg a vízgőz.. A tengervízben oldott összes konyhasót szilárd kristályos állapotba ki lehet nyerni.

A víz felhasználása:

Az iparban a vizet hő közvetítőként (gőz, víz, jég formájában). A kémiai iparban oldószerként szerepel. A mezőgazdaságban is a víz nélkülözhetetlen a növények fejlődése szempontjából. Különféle oldatok készítésére használják pl: tápoldatok, serkentőoldatok, gyomirtó szerek stb. A mindennapi életben vizet használnak ételeink elkészítésére, ruházatunk és lakásunk tisztántartására, utcák és zöldövezetek locsolására stb.

Vízbányászat:

A föld mélyében előforduló vizeket a felszínre hozzák, még pedig: a talajvizet kutakkal termelik (bányásszák) ki, a mélységbeli vizet (artézi vizet, ásvány- és gyógyvizet) mélyfurással tárják fel. A mélyben lévő vizeket, melyeknek a tárolója rendszerint vízzáró anyagréteg között lévő hordalék (kavics), fúrt kutakkal termelik ki. A fúrt kutakat béléscsővel szigetelni kell, hogy a víz szennyeződésmentes, tiszta és iható legyen. A béléscsőnek a kút egész üzemideje alatt korróziómentesnek kell lennie. Hazai gazdag mélységbeli vízkészletünk föltárása és szakszerű kitermelése jelentős az ivóvíz és a geotermikus energia (energiahordozó) ellátás szempontjából.

Vízellátás:

Az ókor csak gravitációs rendszerű vízvezetéket ismert. A középkori technika ezt ólom-, kerámia- és facsövekkel, közlekedőedény rendszerű hálózattal kombinálta (a 12-dik sz-tól). Magasra telepített víztározókat a 17-dik században, víztornyokat a 19-dik században építettek először.

Vízellátási berendezés:

Ivó és ipari vizet szolgáltató technikai rendszer. Ez olyan korszerű vezetékes vízellátás, amely külön szolgálja az ipari vizet és az ivóvizet. Szűrés, kémiai tisztítás, fertőtlenítés után szivattyúgépházakban állítják elő a szükséges nyomást. A vezetékhálózat anyaga horgonyzott acélcső vagy PVC nyomócső.

Víztisztítás:

A vízben oldott illetve lebegő formában lévő szervetlen és szerves anyagok eltávolítása. A vízben lévő szennyező anyagok minősége és mennyisége, az előállítandó víz minősége szabja meg az alkalmazandó tisztítási eljárást.

Az első fokozatban a gyorsan ülepedő anyagokat ülepítő berendezésben, iszap formájában különítik el a víztől. A második fokozat a biológiai tisztítás. Lényege a vízben élő állati és növényi szervezetek élettevékenységének ipari célú felhasználása. A tisztítás utolsó szakaszában a vizet fertőtlenítik, klórozzák.

Vízkészlet:

Valamely területen adott pillanatban található vagy egy időtartam alatt onnan távozó vízmennyiség. Egy terület statikus vízkészlete az a mennyiség, amely a felszínen vagy a felszín alatt tárózódik. A Föld statikus vízkészlete, mint egy 1,33 milliárd km³.

A víz -az élet létrehozója:

A víz az a közeg, amelyben az állat- és növényvilág összes életfolyamatai lejátszódnak. Mind a környezet, mind az élőszervezetek vegyi anyagainak, gázainak jórészt oldószere. Biokémiai jelentősége óriási. Vizes közegben játszódnak le a fő anyagcsere folyamatok. A víz a szervezetek legfontosabb szervetlen vegyülete. Az állatok és növények nagyrészt vízből épülnek fel. Például a csiga testének 84%-t, a medúzának 98%-t víz képezi. A növényi szervezetekben található víz mennyisége is változó. A száraz magvakban is kimutatható még 6,5-14%. A növények, elfásodott részének, mint egy fele, a levelek élősúlyának 80%-a víz. Egy 70kg súlyú ember testében 46kg víz és csak 24kg szárazanyag található.

A magzatok és a gyermekek testének víztartalma magasabb, meghaladja a 80%-ot. A szövetek és a szervek között a víz különbözőképpen oszlik meg:

Gyomornedvben........................................................... 99,5%

Agyvelőben................................................................... 90%

Vérben......................................................................... 79%

Izomban, májban........................................................... 77-79%

Csontban...................................................................... 45-50%

Zsírban......................................................................... 15%

Az ember 70%-a víz.

A hal 80%-a víz.

A fa 85%-a víz.