A balkáni Pokolba

A Fradi női kézilabdacsapatát idei legfontosabb mérkőzésére, kilenc székelyudvarhelyi fradi drukker is elkísérte.

A balkán lehangoló szegénységeit átevickélve 24 órányi utazás után megérkeztünk, Makedónia városába Szkopjéba. Az Alexander Palace nevű szállodánál találkoztunk a lányokkal és a többi Budapestről érkezett FTC szurkolóval valamint az 50-ven magyar SFOR katonával akik a közeli Koszovóból érkeztek. Innen két autóbusszal szállítottak bennünket a Kale nevű sportcsarnokba, ahová körülbelül 5000 végsőkig felhevült macedón szurkoló préselődött be. Pokoli hangulat fogadott a makedón szurkolók üvöltöttek, fenyegetőztek, csak a SFOR katonák nem voltak berezelve. –Ne izguljatok, gyerekek izomba jobbak vagyunk! -bíztattak minket.

A lelátón nem voltunk körbe véve biztonsági emberekkel, hanem macedón szurkolók álltak mellettünk, mögöttünk. Elkezdődött a mérkőzés, a magyar himnusz helyett valami más recsegett a hangszórókból, ezért énekelni kezdtük a magyar himnuszt, de a Makedónok egyszerűen szétfütyülték, széthurrogták nemzeti imánkat. Ettől eltérően az egész meccset végig szurkoltuk, sajnos a lányok kikaptak, ami ránk nézve lehet, hogy jobb volt, mert ha nyernek akkor kitudja lehet, hogy a fogunkat otthagytuk volna a Kale sportcsarnokban.

A meccs végén zúgott a szép volt lányok, mert amit a lányokkal közösen kibírtunk a macedón pokolba nem mindennapi.

Másnap a Nemzeti Sport a következőket írta:

„…A mérkőzésen ott voltak a lányok leghűségesebb erdélyi szurkolóik akik ezt írták a zászlójukra:

Értetek bárhova – Székelyudvarhely!”