Domborzati viszonyok

A Fehér-Nyikó vízgyűjtőjének és Farkaslaka környékének geomorfológiai felépítésével legutóbb Dr. Elekes Tibor foglalkozott. Szerinte ez a vidék a pliocén-pleisztocén kezdetén keletkezett „…a Kelemen-Görgényi-Hargita vulkanikus vonalat és a vulkáni fennsík és vízgyűjtő északi részén”. A vulkanikus tevékenység megszűnte után megkezdődött a mai domborzati formák kialakulása. A Fehér-Nyikó és mellékágai völgyeinek bevésődése már a középső pleisztocénban- a Nagy-Küküllő völgyének erőteljes kimélyülés következtében- megtörtént. A különböző rétegekből(agyag, márga, homok, kavics) felépülő oldalak gravitációs mozgását a téli fagy, ill. a tavaszi olvadás nagyban elősegítette, de a tektonizmus is jelentősen hatott a völgyképződésre. A tektonikus folyamatok napjainkban is folytatódnak.

A szóban forgó tanulmány alapján Farkaslaka geomorfológiai szintjei röviden így írhatók le: legfelül a vulkanikus képződménnyel(andezit-andezittufa) fedett un. tető-szint, amely 900-1000 m közötti tengerszint feletti magasságban fekszik a következő felszín a völgyközi hátak formájában rekonstruálható. Ezek a vulkáni plató déli előtérben enyhén lejtenek dél felé, mint pl. a Gada-patak és a Fehér-Nyikó farkaslaki szakasza közötti dombhát( Csertető 644 m).

A következő geomorfológiai szint mindenütt a lejtőoldalakon található tipikus felszínlépcső (Cserés-hágó 593 m), a mindenkori völgytalp felett kb. 60-80 m relatív magasságában fekszik.

A negyedkorra jellemző lepusztulási folyamat( lejtőcsuszamlás) eredményeként jöttek létre „a falu felett emelkedő Gordon festői omladványi ”, amelyekről Orbán Balázs is megemlékezik. A gordon-tető lejtőit egészen a Fehér-Nyikó völgytalpáig vastag, a föld felszínét formáló erők(szél, víz , eső stb.) munkájának köszönhetően lerakódott és leomlott agyag borítja.

A Fehér-Nyikó eróziós fővölgye is a pleisztocén folyamán keletkezett és vésődött a felső pannon rétegbe. Szentlélek térségében valószínűleg középső pleisztocén kaptúra igazolható. Dr. Elekes Tibor feltételezése szerint a folyó ugyanis kezdetben „…Farkaslaka-Szentlélek-Székelyudvarhely irányában folyt” , s csak az új pleisztocéntól folyik a mai völgyében. Völgytalpát hordalékkúpok is kialakultak, közülük a legnagyobb Szentlélek község térségében fekszik.

A közelmúlti úgy tudtuk, hogy Farkaslaka határában nincs ipari felhasználásra alkalmas altalajkincs. Pár éve azonban eredményesen fúrtak földgáz után a gordon oldalában, Bogárfalva fölött. Mind helyi lehetőséget még megemlíthetjük az építőkő és a homok kitermelését. Ezeket a környékbeli lakosság az építkezéseknél használja fel. Már a századfordulón 5 kőfaragó dolgozott a községben.