Vizei

Vízrajzában meghatározó a Fehér-Nyikó a Nagy-Küküllő jobb oldali mellékvize. Szárasság esetén kevés vizű, bár elég gazdag mellékágakban(bal oldaliak: Égett-patak, Belsővész-pataka, Fényes-pataka, Lukács-patak, Száraz-patak, Jalasza-pataka, Zsén-patak, Demeslaki-patak, Bükkfű-pataka, Akác-patak; jobb oldaliak: Tóthordó-pataka, Komlós-pataka, Csorgós-patak, Iligy-pataka, Orotás-pataka, Zsudu-pataka), melyek vízhozama a pillanatnyi csapadék függvényében változó. A Fehér-Nyikó a Veres Máté dombja, az Antos és Nyíres vidékének forrásaiból mintegy 987 m magasságban ered: „Nyíres egy nagy kiterjedésű szántó, kaszáló s legelő hely, honnan az éjszaki részéből kezdődik a Fejér kút s ebből a Fejér-Nyikó vize, melyen sok malmok vannak…” Farkaslaka, Szentlélek, Malomfalava, Kobátfalva, Kis-és Nagykadács, Siménfalva, Rugomfalva közt s e falvak határán átfolyik végig majd Befalva és Timafalava között szakad a Nagy Kükkülő folyóba.

A farkaslaki határ kutakban, forrásokban sem szűkölködik. A felszínhez közel elhelyezkedő talajvizekből számos forrás fakad: Életvize, Kicsikapu kútja, Szörnyőke kútja, Hétkút váluja stb. melyeket a lakosság még ma is használ, bár ezek vizei nem minden esetben felelnek meg az egészségügyi előírásoknak. A Szörnyőke kútja a múlt században híres volt gyógyerejéről.