Természetjárás

Akár az utazás, akár a természetjárás a családnak egy közős hobbija. A nagytatám (Szász János) Varságon vadőr volt. A 60-as évek táján, udvarhelyre költőztek, és abba is hagyott a vadőrséggel, de mihelyt volt egy kis szabad ideje a természetet járta. Kis gyerek voltam és mindegyre vitt magával akár gombászni, akár málnázni, akár csak egyet kirándulni. A cél az volt hogy a szabadban legyünk. Nagyon érdekes és szép kis meséket mondott el, állatokról és növényekről. És így nagyon megszerettem a természetet. A baráti kör is mind olyan emberekből ál, akik nagyon szeretik a természetet, és így rengeteget kirándultunk, sátoroztunk Udvarhely környékén, és a Nagy Kűkűllő partján stb. Még mielőtt megnősültem volna hegymászással is, foglalkoztam. Na ez aztán egy fantasztikus dolog.

A sziklamászást egy jó barátom szerettette meg. Udvarhely környékén van a Budvár és a Szarkakő hegyek, amelyeknek az egyik oldaluk sziklás, és a sziklamászók sokat járnak ide gyakorolni, edzeni. A barátom egy nap elcsalt a Szarkakőre mászni. Hát az első mászásnál nagyon be voltam rezelve. De mikor sikerült felmásznom a tetőre, nagyon el voltam magammal. Természetesen már nem volt elég a Budvár meg a Szarkakő, és hamar összehoztunk egy kirándulást a Vargyas – szorosba. Ott, az „Érc-torony”, a „Hegyi-vadász”, és a „Galambok-tornya” sziklákat másztuk meg. Más falakat is másztunk, de ezek voltak a fontosabbak. És ha már a Vargyas- szorosban voltunk, az Almási barlangba is bementünk. A barlangászat nem igen ragadta el a tetszésemet, de gondolom csak, azért mert nem volt megfelelő barlangászó felszerelésünk. Akkoriban nehezen lehetet hozzá férni akár hegymászó, akár barlangászó felszereléshez. De biztos vagyok benne, hogy a barlangászat is egy csodálatos dolog.

A sors úgy hozta össze, hogy Vatra-Dornán a hegyi vadász alakulatnál tejesítsem a katonai szolgálatot. Hegyivadászként más dolgunk nem volt, mint hogy a hegyeket másszuk keresztül-kasul. A fontosabbak az „Ousorul”(1639 m), a ”Rarâu” (1651 m) és a „Pietrele-doamnei” hegyek voltak. A Pietrele-doamnei csúcsoknak a pontos magasságukat nem tudom, de a tetszésemet ők nyerték el.

És, még amit nem akarok ki hagyni az a Parâng- hegyek. A Parângul mare-csúcs 2519 m magas. Sajnos hogy mikorra felértünk a csúcsra, borzasztóan rossz idő kerekedet pillanatok alatt, és nem tudtuk élvezni a kilátást. De amit láttunk is elég volt, ahhoz hogy a szánk tátva, maradjon.

Nagyjából ezek a hegyek voltak, ahová eljártam, de, szeretnék elmenni a Fogarasi- havasokba, a Bucsegi, és a Király- kőhöz.

Többször jártam a Békási- szórósban, de sajnos olyan igazi sziklamászás nem volt, csak kisseb falakat másztam. A legtöbbet a családdal voltunk, és olyankor csak sétálgattunk, csodálva a természet gyönyörű művét. És ha már itt voltunk nem hagytuk ki a Gyilkos-tót sem. A monda szerint a Gyilkos-tó úgy keletkezet, hogy a gyilkos-hegy és a Cohárd-hegy foka leszakadt és oda temetet egy juhászlegényt nyájastól. Itt egyesült a Likas-patak és a Gyilkos-patak. Az egyesült patak útját elzárta a természeti katasztrófa és így lett a Gyilkos-tó. Minden hetedik esztendőben, Szent György napján a Hold belesüt a tóba, hogy láthatóvá tegye a juhászlegényt juhaival.

Még ami nagyon szép hely, ahová érdemes elmenni, az a Szent-Anna- tó. A Szent-Anna- tó a Bodoc- hegyekben van. A Szent-Anna- tóról, azt mondja a legenda: két gazdag ember élt, az egyik a Büdöskőn, és a másik, ahol ma a tó van. Testvérek voltak, de nem szerették egymást. És egyszer egy gazdag úr meglátogatta a Büdös-vár urát, az egyik testvért. És ennek az úrnak volt egy gyönyörű szép hintója, négy szép paripával, ami nagyon megtetszet a Büdös-vár urának, aki valamilyen módón meg is szerezte az úrtól a fogatot. És elment a testvéréhez büszkélkedni fogattal. A testvére irigységében egyből rá vágta hogy ő egy napon belül ennél szebb fogatra tesz szert. Az irigy testvér összeszedte a vár nyolc legszebb lányait, és azokat be fogta a hintójába. De a lányok nem bírták a hintót, és a gazda mérgesen közéjük csapot. Az a lány, amelyiket elkapott az ostor, Anna, fájdalmában elátkozta a gazdát. És akkor nagy földindulás következet be és a vár az urával együtt elsüllyedt és helyében egy tó keletkezet. A lányok nefelejcsekké változtak, és a gonosz úr vízi sárkánnyá. Anna pedig a tó védőszetjévé.

A Szent-Anna- tótól nem messze van a Mohos. Ez egy természetvédelmi terület és itt is van egy kisseb tavacska.