A FALU SZOKÁSAI
A farsang itt is, mint általában máshol, január 6- án kezdődött és húsvét előtt hat-héttel ért véget. Farsang alatt mentek férjhez a lányok és ilyenkor kerültek a komoly udvarlók is, ugyanis nyáron nem voltak lakodalmak és mulatságok a mezei munkák miatt. A farsang ideje alatt színdarabos bálokat rendeztek, ahol a hagyományos farsangi étel a kürtöskalács volt, mint egyébként ilyenkor minden háznál. Ha egy lány a bál kezdetekor, piros szegfüvet tűzött egy legény kalapjára, ezzel jelezte, hogy az illető legény a komoly udvarlója. A farsang utolsó keddjének éjjelén, 12 órakor megszólalt a harang, ami a farsang végét jelentette és megkezdődött a hathetes böjt, úgymond a megtisztulás időszaka, amikor minden mulatozás tilos volt Húsvétkor, itt, is mint máshol, a legények meglocsolták a lányokat, előbb vízzel, vederből, majd kölnivel. A lányok, süteménnyel és itallal kínálták meg a legényeket. Viszont itt nem volt szokás a bálozás húsvétkor, ugyanis volt egy olyan hiedelem, miszerint az 1800-as évek elején a falu a húsvéti bált egy nagy csűrben tartotta, ami egy húsvéti bál alkalmával, ismeretlen okból kifolyólag porrá égett. Több halálos áldozata is volt ennek a húsvéti bálnak, ezért istenverésnek tartották a bálozást ilyenkor és betiltottak minden táncmulatságot, húsvétkor.
Május 1-re virradó reggel, a legények zöld nyírfaágat helyeztek a „lányos” házak kapujába és éjjeli zenével kedveskedtek a lányoknak. A lányok gyertyát gyújtottak a lesötétített házban, ezzel jelezve, hogy fogadják az éjjelizenét. Este bált rendeztek, ahol a lány kihímezett, csipkés zsebkendővel ajándékozta meg a legényt, ezzel köszönve meg az éjjelizenét.
A falu, legnagyobb ünnepe „Jakab napja” a búcsú, ami napjainkban is igen nagy ünnepléssel jár, Ugyanis a falu katolikus vallású és ilyenkor ünneplik a falu védőszentjét, ami általában július utolsó vasárnapján szoktak tartani. Ilyenkor benépesedik a ma már szinte kihalt falu, elözönlik a búcsújárók, haza térnek az elszármazottak. Reggel egy ünnepi misét tartanak, amit egy nagy családi ebéd követ. Nekem, személy szerint ilyenkor mindig az a benyomásom, mintha ez nem is búcsú, hanem inkább egy, úgymond „családi szeretet” ünneplése lenne. Este kezdetét veszi, a másnap reggelig tartó bál. Az advent, karácsony előtt négy héttel kezdődött. Ez idő alatt minden reggel hat órától misét tartottak, esténként pedig „szent családolást” folytattak, ami abból állt, hogy minden este összegyűltek egy-egy családnál és az estét imádkozással, majd halk beszélgetéssel töltötték. Január 1- én, éjszaka jártak regölni. Ilyenkor a fiatal házaspárok, általában saját költeményű énekkel köszöntötték az előző évben házasulókat. Mikor befejezték az ajtó előtt a regölést, illett behívni őket és kaláccsal, pálinkával kínálni, ellenkező esetben előfordult az is, hogy kikötötték a fiatalok ajtaját. Január 6- án volt a „Vízkereszt” napja, amikor a pap megszentelte a házat. Ilyenkor a lányok, cérnából, fonalból füzért fontak, amit piros virágokkal díszítettek és a papot követő ministránsok nyakába akasztották. Ebből újították fel később, a templombab a terítőket és a miseruhákat. A papot a templom gondnoka követte, akit, „szent szamárnak” is csúfoltak. Neki illett adni, a tojást, babot, sonkát, kolbászt, amit később értékesítettek és ebből tartották fenn a templomot.
vissza