TÖRÉNELEM

Egy elpusztult római katona tábor helyén a 14-dik században vásáros helyként alakult. Első okleveles említése 1407-ből való, ekkor már kézdiszék gazdasági és közgazdasági központja volt. Kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően a közművesek és kereskedők által létrehozott település gyorsan fejlődött és a 15-dik század elején, székelyföldön az elsők között emelkedett városi rangra.
	Kézdivásárhelynek sajátos, országosan is egyedülálló városközpontja van. A hajdani piactérről minden irányban sűrűn egymás mögé épült házsorok keletkeztek. A köztük lévő keskeny telket közös udvarként használták az ott lakó családok.
A családok foglalkozása kisipari ágazat és a kereskedés volt. Hagyományos mesterségek a fazekas, csizmadia, lakatos, cipész, tímár, szűcs mézeskalácsos, kalapos, szabó volt. Mindez ma is megtekinthető a Városi Múzeumba A Múzeumban van egy érdekes gyűjtemény, ami meg kell, említsek, mert nagyon érdekes és érték is népművészeti szempontból. Közel 200, zömében magyar népviseletben öltöztetett baba található, amely Erdély valamennyi tájegységnek népviseletét mutatja be. Mindenképp az arra járóknak azt ajálnám ne hagyják ki. A város történelmében a legjelentősebb esemény 1848-1849-es szabadságharc. Gábor Áron irányításával az ágyuk többségét itt öntötték Turóczi Mózes rézműves mester műhelyében. Több mint 300 harangot hoztak ide a székely székből.

.