Ofszet nyomtatás, udvarhelyi szemmel.©

Mivel nyomdász vagyok, szeretném ismertetni a helyi nyomdászatot az én szemszögemből nézve.

A kommunista rendszerben a nyomdászat állami monopólium és szigorúan ellenőrzött terület volt. Akkoriban városunkban egy nyomda létezett a városközpontjában. Ez az épület ma műemléknek számít és a benne használt magasnyomású gépek megőrzésre, kerültek, muzeális értéknek számítva.

A rendszerváltás után a ’90-es évek elején ez a szakterület nyitott lett és hamar megjelentek az első nyomdák, teljesen új technológiával üzemelő gépekkel. A magasnyomást fel váltotta a síknyomás.

Az ofszet nyomtatás a síknyomás formája, fő tulajdonsága a vegyi sajátosság, ami azt jelenti, hogy a nyomóforma oleofil (olajos) és hidrofil (vízkedvelő) tulajdonsággal rendelkezik. Az ofszet nyomtatás szorosan összefügg a számítógépek fejlődésével, mivel a nyomdai előkészítés számítógépen történik (1.ábra). Az előkészítés során, számítógépen fel bontják az igényelt nyomdai anyagot a négy alapszínre cyan, magenta, yellow, black –re. Az így létrehozott nyomathordozóból montírung készül, amit levilágítanak egy fényérzékeny nyomólemezre, majd ezt a nyomdagépbe helyezve festéket viszünk fel rá és létrehozzuk a jó nyomatot.

1. Az ofszet nyomtatás fázisai

A ’90-es évek elején a városunkban beindult nyomdák, javarészt egyszínnyomó A3-as és A4-es gépekkel rendelkeztek (2.kép). A nyomdai minőséget az évek folyamán a határozta meg, hogy milyen volt a képfelbontás dpi-ben mérve. Ebben az időben, a számítógépeken a fotókat nem tudták olyan jó minőségben felbontani, ezért fotó eljárással, színszűrők segítségével bontották fel. A számítógépes grafika pedig mostani szemmel nézve, gyerekcipőben járt. A színes munkák esetében, a nyomdász jó színérzékére volt bízva, hogy az így előkészített nyomóformából a maximálisát hozza ki.

2. Egyszínnyomó A3 ofszetgép

Mivel a számítástechnika gyorsan fejlődött, a következő években nagy hangsúlyt fektetek a négyszínnyomásra. Az egyszínnyomó gépeket átcserélték, nagyobb formátumú minimum négy nyomóművel rendelkező gépekre (3.kép).

3. Öt nyomóműves B1 ofszetgép

Ez után következett a nyomdák szakosodása. Városunk két legnagyobb nyomdája, amelyek országos szintűek lettek: az egyik a színes magazinok, és reklám kiadványokra szakosodott, a másik a csomagoló anyagok gyártására szakosodott. A többi féltucatnyi kis nyomda, pedig a nyomtatványok és kis példányszámú kiadványokra szakosodtak. Az ofszet technológián kívül, ezekben a nyomdákban még nyomtatnak: flexo, tampon és szitanyomással is.

A 2000-dik évtől kezdődően a nagy nyomdák eljutottak odáig, hogy az európai színvonalú legújabb típusú íves és rotációs ofszetgépeket üzemeltetnek a legnagyobb formátumok szerint, akár több mint négy színt nyomtatva. Ezen a nyomdagépeken a nyomdász a szín beállításokat nem csak vizuális megítélés szerint végzi, hanem a nyomóformák beszkenelésével, a denzitás¹ mérésével, kromalinok és proofok² használatával szabvány minőségben folyik a nyomtatás (4.kép).

4. Automatizált nyomdagép vezérlőpultja

Az utóbbi két évben a számítógépes rendszerek és hálózatok tökéletesítésével, a megrendelő kliens már el se kell, utazzon városunkba, mert az Interneten küldheti el az anyagát. A nyomdagépeket gyártó cégek, pedig az Interneten keresztül követik figyelemmel a gépek üzemelését.

Az új CTP (computer to plate) technológiával pedig, a számítógépen előkészített anyag, a montírozás mellőzésével készíti el a nyomólemezt. Így a montírung készítés szakmája is ki lesz iktatva lassan az előkészítés folyamatából, akárcsak a betűszedés, amely néhány évvel ezelőtt külön foglalkozást jelentet.

Az, hogy Székelyudvarhelyen a nyomdászat ilyen magas színvonalat ért el, nem csak a technológiáknak köszönhető, hanem sok-sok nyomdász becsületes, az éjjelt- nappallá tevő munkájának is köszönhető.

Sárdi Zsolt

2003/04/20

¹Telítettség… ² Próbanyomatok és színminták

< BACK

NEXT >