Asztrológia és a sumérek
Az asztrológia gondolata a Tigris és az Eufrátesz vidékén jelent meg. Az itt élő népek már időszámításunk kezdete előtt több ezer évvel elkezdték az égbolt megfigyelését. Ezen a területen a legrégebbi civilizáció a suméroké volt, akik kb. 5000. évvel időszámításunk kezdete előtt telepedtek meg itt. Később városokat is alapítottak. Minden nagyvárosban, központi helyen állott a zikkurát, egy négyszögű alapú, vaskos falú építmény. Ezek raktároknak, irodáknak és kultikus célú helységeknek adtak teret, lapos tetejük pedig a csillagászpapok megfigyelőállása volt. Itt egy kis szentély is állott.
A pap, aki egyúttal tudós – csillagász, asztrológus és orvos is volt, az égi mozgások megfigyelése útján az időt is számon tartotta és mérte. Az ő dolga volt az évszakok állandó figyelemmel kisérése is. A sumérek fejlesztették ki az ékírást. A sumér ékírásos táblákat a későbbi népek is megtartották és másolták, egészen a kereszténység megjelenéséig. Kezdetben a sumér papok csak feljegyzéseket készítettek a birodalom eseményeiről, de már jövendőmondó célzattal. E feljegyzéseket rendszerezték, és táblázatokba foglalták őket. Egy táblázatgyűjtemény Ammiszadúqa király idejében megfigyelt adatokat tartalmaz a Vénusz bolygó helyzeteiről, láthatóságáról.
A sumérek birodalmát i. e. 1350 körül elfoglalták az asszírok. A hódító asszírok nem szüntették meg a régi sumér istenségek tiszteletét. A két nép vallása összeolvadt, a megfelelő istenségeket azonosították egymással, tovább fejlődtek az asztrológiai ismeretek is. A csillagok helyzetének könnyebb megjegyzése érdekében kitalálták a csillagképeket; az egymáshoz közel látszó fényesebb csillagokat gondolatban egybefoglalták, s a kapott alakzatot „tarka” mitológiájuk valamelyik szereplőjéről nevezték el. E régi elnevezések közül sok ismeretes és használatos ma is.
Vissza