Énlaka faluszerkezete laza-halmazos jellegű. A mai falu valószínűleg ráépült a J.sz.-i 1-111. századig létező római polgári településre, amelynek kultikus helye a mai unitárius templom alatt létező alapokon állhatott. E templomdomb köré gyűrűzött szét a kör alakú falu. A rendhagyó falu felépítésén ma is felismerhető a tizedrendszer, a családok (nemzetségek) utcák szerinti letelepedése. Ehhez járult hozzá az utódok családi ház körüli telekmegülése, elsősorban birtokosztódás által. Ezért mutatnak a telkek összeszabdalt, szabálytalan formákat. Ezek a tömbbéli csoportok önszerveződési egységek voltak és
vagyonközösségben éltek. Mindennek fontos szerepe volt a katonai szolgálat is. A polgári kitüntetéseket és rangokat e rendszer alapján örököltek és vittek tovább. A négy tizedrend a következőképpen helyezkedett el a falu területén: Rét tize a falu déli részén, a Rét kapu kornyékén, Miklós utca tize vagy Vár tize a belterület keleti részében a Porkolád kapu környéken Lugos utca tize vagy Lencs kapu tize a falu északkeleti részében Hegy tize vagy Nagyjó tize a belterület északnyugati részen, a Vas kapu kornyékén. A kapuk elhelyezkedése majdnem szimmetrikus, kis eltéréssel egybeesik a négy égtájjal. Több mint valószínű, hogy valamikor tényleges kapuk álltak a ma már csak név szerint így ismert helyeken. Mindenik tízesnek volt egy kapuja, amelyen át megközelítették a mezőn elterülő földjeiket. Ebből következően a földjeik is eszerint voltak felosztva, vagyis a saját kapujukon át megközelíthető földeket birtokoltak. A kapuk ugyanakkor védelmi szerepet is betöltöttek, mindenik tízes a saját kapuját védte. Ez a rendszer nem darabolta szét a falu egységet, hanem színesebbé és szervesebbé tette. A falut egy ún. “kultikus tengely" szelte ketté, amely a Lencs kapu és a Rét kapu közt húzódott, érintve a temetőkertet, az iskolát, a templomot és a lelkészi lakást. Ez a tengely választotta el a falut “Innenső fél" re és “Túlszeg" -re.
A falu utcái: Nagy u., Sáros u., Bálint u., Ádám u., Nagykő u. (felhagyott, nem lakják), Szász u., Főut, Rét u., Kaloda u., Hegy u., Miklós u. ,Kerestély u., Vár u., Lugos u., Lapos u., Gyepű u. A 161 házszámból kb. 35 leomlott, vagy lebontottak, 12-t fenntartanak, de gazdái városon laknak, 6-7 hétvégi nyaraló nem énlakiak tulajdonában van. Énlakát sajátosan ősi település-szerkezete miatt felvették a világörökségi listára. Célkitűzés: megőrizni a falu ősi képét és formáját.
Testvértelepülés viszony alakult ki Énlaka és Budapest V. kerületének önkormányzata között. Ez utóbbi 68 porta karbantartására juttat pénzt, hogy az megmaradjon az utókor számára. A faluban minderről megoszló vélemények alakultak ki. Sokan úgy vélekednek, hogy azok a tulajdonosok kapnak pénzt, akik lusták voltak kijavítani és korszerűsíteni házukat. Egyes öregek oda kerültek, hogy, nem ők tartják fenn a házukat, hanem fordítva: a ház tartja fenn őket. Sokan ráéreztek a házuk értekére, pénzforrást látnak benne. Talán senki nem mérlegelte igazan az efféle külső “segítség" kétoldalúságát, hogy, milyen változásokat eredményezhet a falu lelki és közerkölcsi életébe. 1996 óta létezik a Pro Énlaka Alapítvány, amelynek létrehozását az angliai Bodenhaim testvértelepülés 15 millió lejjel támogatta, a helybeli tagok belépése egy-egy véka búza árának befizetésével történt. Egyesek nagyobb részesedessél álltak be. Az 1996 januárjában 208 alapító tag által létrehozott alapítványt 1997.julius 1l-én jegyezték be önálló jogi személyiségként. Ügyvezető igazgatója Szávai Márton, működését kuratórium szabályozza; célja: az énlaki faluközösség kulturális és gazdasági, valamint szellemi életének a fellendítése, értékrendjének védelme, a hagyatékok megtartása, környezetvédelem, a vallásosság és az erkölcsi nevelés ápolása, az infrastruktúra fejlesztése, a magánjellegű mezőgazdaság fejlesztése. Az énlaki porta Énlakán elsősorban középparaszti telkek figyelhetők meg, amelyeket két nagy alegységre oszthatok: udvarra és kertre. Az udvar általában az utcára nyílik, fakapuval vagy téglakapuval elválasztva. A ház általában az utcára merőlegesen helyezkedik el, előtte keskeny virágoskerttel. A faházak tölgy- vagy bükkfából készültek keresztboronás vagy zsilipelt boronás szerkezettel, mindkét oldalon sárral tapasztottak és fehérre vagy kékre meszeltek. A ház hármas tagolódású, tisztaszobával (elsőház), lakószobával és konyhával. A konyhához tartozik a kamra és a pince is. Valamikor a házat körtornác vagy homloktornác egészítette ki, ma már egyre kevesebb van belőlük. A konyha általában kisméretű. A faluban még található olyan ház, amelynek kétoldali bejárata van, a hátsó, ritkán használt “küllőajtót" menekülési célból építették. A sütőház vagy árnyékalja rendszerint az udvar túloldalán helyezkedik el. Ide építettek a kemencét és az aszalót, hozzá fásszín és gyakran disznóól is csatlakozik. Az épületeket régebben fából építették, egy idő óta téglából építik, és cseréppel fedik. Az udvart a keresztbe épített csűr zárja, benne tehén-, ló- és juhpajta, a pajták fölött két nagy szénatartó, amit "odornak" neveznek. A hátsó csűrkapun juthatunk a kert elülső részébe, a csűrkertbe. Ide épitik a huzatos, faszerkezeten álló szénatartót (szénaszint) a csűr folytatásaként. A telkeken kutak is vannak, gyakran előfordul, hogy nem az udvaron, hanern a kertek keritései közelében, hogy több esalad is használhassa. A gémes kutakat többnyire felváltották a kerekes kutak.