Régészeti ásatások A település mellett keletre, a Várkertben hajdanán egy római csapattest táborhelye létezett a falu északkeleti szélén, a Palotakertnek nevezett területen pedig egy római fürdő. Az 1947-es esztendőben a sepsiszentgyörgyi és a székelykereszturi múzeum közösen szervezett ásatást, amit 1950-ben az RNK Akadémiája kolozsvári régészeti intézetének irányításával újabb ásatás kővetett. Ezek a romai építmények, a J.sz..-i I.században épültek és fokozatos pusztulás közepette a III. századig maradtak fenn. A római castrum a XIII. Gemina Légióhoz tartozó IV. Hispán csapattest (COH IIII HISP) katonai tábora, Udvarhelyszék legnagyobb és legjelentősebb római táborhelye volt, amely Erdély keleti védőrendszerében foglalt helyet, a Sóvárad - Énlaka - Székelyudvarhely -Homorodszentpál vonalon. Az ásatások nyomán kirajzolódott egy 146x142 m-es római táborhely körvonala, felszínre került jó néhány feliratos kő is, kőztük egy Hadrianus császárának ajánlott emlékkő. A castrum falai forró mésszel voltak felrakva. A római fürdő romjait a Palotakertben tárták fel. Gazdag szórványlelet bővítette az ásatások anyagát, ezek elsősorban a falu területéről, építkezések alkalmával kerültek elő, ugyanis a mostani falu egy római, castrumon kívüli polgári település helyére épült. Az ásatások alkalmával nem bukkantak kultikus hely nyomaira, erre csak a templom 1976. évi javításakor került sor. Orbán Balázs számos feliratos követ, cserepet említ, amelyet innen származhat. Feltételezi, hogy a szóban forgó helyszínen nemcsak castrum volt, hanem ennek oltalma alatt colonia is létezett. A Várkert szántaskor még most is ontja a korabeli épületköveket. A castrum téglaiból építkezésre sokat felhasználtak a falubeliek. Az ásatások alkalmával előkerült leletek nagy része a székelykereszturi Molnár István Múzeumban található. A két helyszín (Várkert, Palotakert) területét A 0031. számmal történeti emlékké, 1992-ben pedig régészeti rezervátummá nyilvánították. A Firtos tetején egy XI. századbeli vár állt: az országot kelet felől védő várrendszer egyik láncszeme, Udvarhelyszék talán legnagyobb fellegvára. A székelyudvarhelyi és a székelykereszturi múzeum is ásatásokat végzett az említett helyszínen. Orbán Balázs már említést tesz a vár területén fekvő XIII. sz.-i templomról is. A kolostor falában találtak két rovásírásos követ, innen került elő a híres avarkori Firtosi aranylelet, de találtak más avar eredetű leleteket is. A hegy tetején minorita rend tartózkodott, tagjairól az őregek még tudnak mesélni “furcsa és érdekes" történeteket. A terület jelenleg Firtosváraljához tartozik.

Faluleírás, falutörténet

A jelenlegi település kialakulassanak kezdetét nem ismerjük. “Első történeti tudomásunk a faluról 1332-ból és 1333-ból van, midőn a pápai dézsmák regestrumában Jandalaka néven már, mint önálló egyházmegye fordul elő. Udvarhelyszéknek egy 1567-es regestrúma Yhanlaka, Janlakanéven, a későbbi lustrákban és temploma felirataiban is Jenlaka, Jenőlaka néven szerepel, ami arra mutatna, hogy itt a Jenő ág települt előbb meg, s a falu neve ennek védi történeti emlékét."(Orbán Balázs: A Székelyföldleírása).A XVI. század második feléből fennmaradt oklevelek is Jenlaka, Jenloka, Jeienlaka néven említik {Székely Oklevéltár), az 1700-as években már Énlaka formában használják.

Kriza János feljegyezte a nép ajkán a mai napig élő mondát a falu nevének eredetéről. Egy apa elindul fiaival, hogy szétossza birtokát gyermekei közt. Legnagyobb fiához fordulva egy területre mutat, így szólván: “E tied" (innen ered Etéd); a másodikhoz: “Ez egy kis mód" (Küsmöd), a harmadikhoz: “Szolok ma" (Szolokma). A legkisebbik fia így szolt apjához: “Apám, adj ha akarsz" (Atyha). Amikor megkérdeztek, hogy mi lesz a Firtos alá eső területtel, az apa így szolt: “0tt én lakom". Ebből származna az Énlaka elnevezés.

A lakosság lélekszámara vonatkozó adatok a már fennebb is említett, 1567. évi regesztrumból ismeretesek. Udvarhelyszék 25 dénáros adójának összeírásakor Énlakán 28 kaput vettek nyilvántartásba, a legtöbbet e vidék falvai között. Az 1720-1721. évi, szintén az adóztatást szolgáló, Mária Terézia korabeli összeírás már részletesebben a társadalmi rétegekről is - tájékoztat: összesen 59 háztartást jegyeznek, amiből 2 nemes, 46 taksás szabad, 1 jobbágy és 10 egyéb helyzetű. E korban Erdélyben átlagosan öt főt számítanak egy családra, s eszerint a falu lélekszáma 295-300 körüli lehetett. Hat és fél évtized elteltével az első magyarországi (1784-1787) népszámlálás már pontosabb képet adja a falu nagyságának, népességének, társadalmi rétegződésének. Eszerint 96 lakóházban 94 család 434 lelke élt, 218 férfi és 216 nő.

Egyed Ákos a jobbágy és zsellércsaládok számának falvankénti megoszlásáról a következőket írja: “Énlakán 1614-ben jobbágy 17, zsellér 1; 1750-ben jobbagy 3, zsellér nincs; 1848-ban jobbágy nincs, zsellér 1. Ezek többségben bevándorlok voltak".

A 19. század első évében, 1801 -ben tartott unitárius püspöki vizitáció jegyzőkönyve a lakosság számát így rögzíti: “Házi tselédek Gazdák s Eözvegy Gazda Aszszonyok Nro. 131; Életben lévő Gazdák feleségei Nro 104; Fiu magzatok Nro 135; Leány magzatok Nro 92; Minden Lelkek száma 462."

Egy évszázad múlva, az 1900. évi népszámlálás idejére a lakosság 233 fővel gyarapodva elérte a legnagyobb, 695-os lélekszámot, a korszak egészséges korosztálybeli megoszlásával. Az 1930-as népszámláláskor már 100-zal kevesebb volt a lélekszám: 590. (Molnár István: Keresztény Magvető,, 1994, 39.) 1965-ben 597, 1977-ben pedig mar csak

375 a lélekszám.

Az 1992. évi népszámlálás adatai szerint a falu lakosainak száma 228, ebből 110 férfi, 118 nő, 39 a 19 éven aluliak, 108 a 60 év felettiek száma. A faluban a “gazdaságok" (családok) száma 102.

Az év végi lelkészi jelentések 1992-től a következő adatokat tartalmazzák az unitárius lakosságra vonatkozóan:

	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999
Keresztelés	4	2	2	1	1	2	2	2
Konfirmálás	-	-	8	-	-	4	-	-
Házasságkötés	1	2	-	1	1	4	3	1
Temetés	7	8	6	5	5	5	9	5
Össz	254	244	248	243	239	235	227	224
A táblázatban foglalt lélekszámi adatok tartalmazzak a más településekre költözöttekből az itteni egyházközségnél nyilvántartott egyháztagokat is. Az ezredforduló unitárius lélekszám kb. 200 fő. Az 1996-os lélekszám korcsoportonkénti megoszlása: 1-6 év 6 személy 7-14 év 8 15-25ev 28 26-50 év 78 51-70ev 59 7lfelett 60 Összesen: 239

A falu jelene

Az énlakiak a külvilággal próbálják fenntartani a kapcsolatot. Hálózati telefon egy van bekőtve a faluba viszont a maroktelefonok száma meg-haladja a tizet.

Parabolaantenna jelenleg huszonkét darab van, ezekre alapozva kisméretű hálózatokat működtetnek. A lakott házak 90% -an van rádió és televíziókészülék.

Jelenleg 25-26 fürdőszoba van készen, de számuk a növekvő faluturizmus hatására hamarosan felszaporodik. Sok turista ellátogat a műemléktemplomhoz, a Hegykertben (ezeréves fának mondják; de bizonyos: sokat tudhat Énlaka múltjáról; Hargita megye legtekintélyesebb védett fái közé tartozik.) Mások kíváncsiak a falura, de mivel csak egynapos látogatásokra érkeznek, részükről anyagi jövedelemre egyelőre nem lehet számítani.

Léteznek kezdeményezések a faluturizmus kiépítésére, mind a helyszíni körülmények megteremtésében, mind a népszerűsítés terén.

A házvásárlási igény az utóbbi időszakban megnövekedtet, ami maga után vonta a házárak emelkedését is. Sok házat városon élő személyek, vagy éppen anyaországi turisták vásároltak meg. Sajnos az ilyen tulajdonosok nem emelik sem az állandó lakosok létszámát, sem a falu gazdasági, lelki, szellemi tőkéjét nem bővítik. Ennek következménye, hogy a falu lassan telepjelleget kezd ölteni. Énlaka jövőjének zálogát elsősorban a helybéliek életrevalósága és kezdeményezőkészsége képezi.