Zsinórcsipke A zsinórcsipke sok fáradtsággal kialakított textilalkotás ,kötötté teszi a motívumokat formáló, mechanikusan horgolt ,azonos vagy 1-2 variációjú zsinór. Kemény, vastag, súlyos csipkét eredményez. Elkészítéséhez a mintánál kissé nagyobb, kikeményített és papír simaságura vasalt sűrű szövésű alapvásznat használunk. Foszlását beszegéssel akadályozzuk meg. Erre kopírozzuk rá a készítendő mintát, amelyet ha szimmetrikus elrendezésű, pontosan a minta felezővonalán helyezünk rá a kettőbe hajtott, s ott egyenes élvonalban levasalt alapvászonra. Ezután a vásznat erősen keményíteni és vasalni kell, hogy a rá rögzítendő zsinórok ne tudják összehúzni. A point-lase zsinórjai rövid pálcikák különböző csoportosításából formálhatok. Valamennyi fajtának jellemző tulajdonsága hogy szélei szalag csipke . Hímzéshez egységesen ugyanazzal a cérnával, vagy vékonyabb horgoló fonallal s tompa hegyű tűvel dolgozunk. A zsinórokat előre méterszám horgoljuk meg s felhasználásig gomolyába tekerve tároljuk.
Általánosan használt alapzsinór. Elindításnak 2 láncszemet horgolunk, s a kezdőszemben rövid pálcikát készítünk . Jobb oldalt abba a szembe, amelyet a láncszemsoron átugrottunk, beszúrjuk a horgolótűt, s a munkát jobbról balra elfordítva lehorgoljuk a tűre került 2 hurkot. A tű alatt szintén jobb felől 2 egymással párhuzamos szem helyezkedik el, ezekbe beszúrunk, a munkát jobbról balra újból elfordítjuk, majd kettesével lehorgoljuk a szemeket. A továbbiakban a tűn levő hurok alatti két szembe beszúrás, a munka átfordítása és a szemek lehorgolása ismétlődik. Ez a legelterjedtebb zsinór, mellyel finom körvonalakat készíthetünk, s párhuzamosan két sorban vezetve és díszöltéssel össze foglalva szélesebb tagoló vonalként is felhasználhatjuk. Keskeny zsinór. Két láncszemet készítünk, az elsőbe rövid pálcikát horgolunk, melyet egy láncszem követ. Utána a munkát jobbról balra átfordítjuk. A láncszem alatti rövid pálcika mindkét szálán átszúrjuk a tűt, s ugyancsak rövid láncszem fordítás az előbbi pálcába új pálcika készítése adja meg a keskeny zsinórt. Ha a minta szerinti zsinór vagy zsinórfajták elkészültek, a horgolócérnát húzzuk át az utolsó láncszemen, hogy megállítsuk a visszabomlást a szálat tűvel húzzuk be a zsinór belsejébe, ügyelve, hogy az eldolgozás észrevétlen legyen. Ezután hozzákezdhetünk a csipke körvonalainak felférceléséhez az alap vászonra. A kibontott szálat áthúzzuk a hurkon, s tűbe húzva összedolgozzuk vele a kezdő és záró részeket, majd láthatatlanul behúzzuk a zsinór belsejébe, s a maradékot gondosan levágjuk. Nem szabad a cérnát elbogozni, mindig észrevétlen elvarrásokkal kezdünk és fejezünk be. Az egymást keresztező zsinórokat mind el kell vágni s összedolgozni, hogy metsződési pontjuknál ne legyen magasabb a csipke felszíne, mert az egész kézimunka vázát ekképpen elkészítettük, vizes ronygyal a vászon hátoldalát jól átvasaljuk, hogy a zsinórok kapják meg végleges helyüket ,s a közéjük kerülő behímzéseknek pontos legyen az illesztési felülete. A csipke töltő varrását elsőnek azokkal a részekkel kezdjük, melyeknél egymás közelében párhuzamosan halad két zsinór. Mivel ezek többségben szerkezeti elemek, korai elkészítésűk azért fontos, mert hozzájárulnak a szabályos összképhez. Összefoglalásukra boszorkányöltést , két szélet összefoglaló díszöltéseket használunk. Varráshoz használjunk rövid és tompa hegyű tűt, hogy gyorsan tudjunk dolgozni. S így elkerüljük a beöltést az alap vászonba. A csipke készítést ezután a mintaelemek betöltésével, megformálásával folytatjuk, s csak a legvégén készítjük el az összekötő kocsányokat .Ha kör alakú terítőn dolgozunk, induljunk középről a szélek felé ha négyszögű a mintánk, valamelyik oldaltól haladjunk befele .Nagy munkadarab esetén az elkészített részt csavarjuk fel, s tűzzük ősze biztosittó tűvel hogy ne szennyeződjék. A virágmotívumok legtöbbje kör alaku kőzéprészből indul .Ezeket a gyűrűket méretűktől fűggően 1-2 gyufaszálra, ceruzára, vagy vastagabb pálcára csavart zsálbol készítjűk, s hurokőltésekkel véglegesítjűk.A hurkolás kőnnyebben fog menni, ha a tűt is hozzáfogjuk a pálcához, s a szálat úgy tekerjűk fel.Négy őtszőrős kezdő hurok őltés után levesszűk a gyűrűt a pálcárol, s kézben tartva dolgozunk tovább. Az utolso hurok szálát a kezdőn átfűzzük, cérnáját nem szűkséges rőgtőn eldolgozni, mert a más formákhoz odavarrásnál felhasználjuk .Nagyobb zsínorbol alakított gyűrűk középrészét betöltésekkel láthatjuk el. Levelek, virágszirmok betöltésére legkönnyebb és leggyorsabb technika a 8-as formában befűzőt töltőszál, mely önmagában is díszít .Levélmintánál a kereszteződő részeket hol jobbról hol balról egyes, kettes vagy hármas ráhurkolással még variálhatjuk. Ezek az összeszorított szálak közepén mint a levélerek helyezkednek el. Ha a szálak nagyobb távolságot kötnek át, láncszemsorral lefoghatjuk őket kőzépen.A vi Rágszírmok betőltő eljárása a sugaras szálrendezésű mintaképzés. Az előre bedolgozott kőzépgyűrűvel koncentrikusan halado cérnaszálat varrunk kőrbe lazán 4-5 sorban, majda sugaras felűletbetőltő szálakat ugy vezetjűk, hogy azok átszővődjenek az előbbi fonalakba. Befele haladva fokozatosan mind tőbb keresztvonalon fűzzűk át, míg a kőzépső részen teljes hosszuságban fognak a szálak elhelyezkedni.A kőrbemenő lefogo fonalakat a szirmok egyharmadáig öltsűk be, onnan a szálak szabadon nyílnak szét .A zsinórcsipke befejező munkálata a díszíttőmotívumok ősszefoglalása, egyesítése varrott kocsányokkal, pálcíkákkal.Egyetlen funkcíojuk, hogy szabálytalan ritmusban ősszefűggő textílanyaggá egyesítsék az eddig kűlőn állo részelemeket. Hátoldalán átvasaljuk. Majd a zsinór vászonhoz rőgzítő varrásait a hátoldalán apro kőzőkben felvagdossuk, a cérna darabokat kiszedjűk,a már őnállo csipkét nedves ruhán át utoljára átvasaljuk .Pár orai teljes kiszáradás után mozdítjuk el.