Foggarasi-havasok
Fekvése: 70 km hosszú Foggarasi-havasok a Déli Kárpátok legmagasabb és legegységesebb hegylánca. Felszínének nagy része 2000 méter feletti, több csúcsa pedig 2500 méter fölé emelkedik. 2500 méter feletti csúcs 6 db létezik. Foggarasi- havasok alakja asszimetrikus északon a völgyek és a lejtők rövidek és meredekek, míg a déli lejtők enyhébbek és a völgyek is hosszabbak. Ékhajlata: a Foggarasi- havasok éghajlata hűvös, csapadékos, zord telek és rövid hűvös nyarak. A Foggarasi- havasok tömegét, szinte teljes egészében kristályos kőzetek alkotják. Barlangok: az elmúlt évtizedekben kisebb-nagyobb barlangokat tártak fel. A barlangokat felszín alatti bővizű, patakok és több méter magas vízesések teszik változatossá és érdekessé. Vízhálózata és vizei: a helység vizeinek két fő vízgyűjtője van, az Olt és az Arges folyók. Az Olt, átszeli a Foggarasi- medencét és áthatol a Vöröstoronyi szoroson. Az Olt, gyűjti a hegyekből lezúduló mellékpatakokat, és folyását jelentősen befolyásolja ezek vízhozama. A tavak számát nem ismerik, mert köztük sok az időszakos évszaktól függően kialakuló apró tavak. De számos nagyobb tó létezik, ami káprázatossá teszik a látványosságot. Észak oldal tavai: § A Bilea tó - a Foggarasi havasok legnagyobb terjdelemü tava. A tó közepén, egy föld nyúlványon szállást építettek, az egykori határőrség, amit később menedékháznak használták. § Urlea tó - 2170 méter magasan fekszik. § Vidra tó - az ország egyik legnagyobb hőenergia létesítménye. Jóval kisebb méretű víztározó a Besenyő tó, mely arra utal, hogy itt az Árpád korban besenyő és székely határőrök éltek. A hegység megközlítése: a hegység északi oldala könnyen megközelíthető, itt találhatóak a menedékházak, ahol a turisták kipihenhetik magukat a hosszadalmas túra után. A Transzfogarasi út csak a nyári hónapokban járható.