Vincent Van Gogh 1853. mácius 30-án született egy Holland kis városban Groot Zundertben.Apja lelkipásztor volt, anyja festők és műkereskedők családjából származott. Haton voltak testvérek és Vincent volt a legidősebb. 16évesen műskedő nagybátya hágai üzletében talál munkát, itt sok remek munkát ismer meg és ekkor fejlődik ki művészi érzékenysége. 1874-ben áthelyezik a cég londoni üzletébe, ám beleszeret szálásadoja lányába és elhanyagolja a munkáját ezért 1875-ben hazaküdik. 1876-ban úgy dönt, hogy apja nyomdokaiba lép és paplessz. 1877-ben Amszterdamban kezdte meg teológiai tanulmányait de a következő évben abba is hagyta. 1880 körűl elhatározta, hogy művész lesz és a való életét jeleníti meg vásznain. Párizsban elkápráztatta az első és eggtlen Impresszionista kiállítás és a művész ideáljai közé vágyik. De az impresszionisták nem aratnak nagy sikert Párizsban ezért többen elhadják a franciafővárost, de még így is marad azért aki bátorísa Van Goghot. Gauguinhez kerűl a legközelebb mert mindketten azt vallják, hogy a festményeknek a“legszeméyesebb érzést kell kifejezniük”. Van Gogh sosem tudott beilleszkedni a párizsi festők társaságába, gyakran volt részeg és féktelen dühkitörések ragadták el. Otthagyta a mindig nyüzsgő Párizst és Arlesbe költözött. Itt napi16órát dolgozik, gyakran még éjszaka is a mezőre ment festőallványával és festékeivel, hogy “nyakon csípje a holdfényt”. Egy művésztelep létrehozásáról álmodott és sikerült is rávennie Gauguint, hogy csatlakozzék és 1888-októberében meg is érkezik Arlesbe. Karácsony előtt csúnyán összevesznek, ekkor kezdett előtörni Van Gogh őrült hajlama, hozzávágta italát majd pengével támadt barátjára de az elmenekült és Van Gogh dühkitörésében levág a jobb füléből egy darabot. Ekkor jön rá, hogy milyen közel jár a tébolyhoz. 1889-ben önként be vonul az őrültekházába. Nyugodt perceiben kiengedik festeni. A szanatóriumban töltött alig egy év alatt 200 képet festett. 1890-ben Arlesből elköltözik Anversbe itt egy kávézó feletti szobát bérel és csak a festészetnek él, a hetven nap alatt hetven képet alkotott. De az eszelős munkatempó nem tartott sokáig 1890 július 27-én kisétált a városból és Van Gogh mellbe lőtte magát, valahogy sikerült vissza jutnia szobájába és az ágyon fekve egész éjjel pipázott míg kedden hajnali egykor 37 évesen belehalt sérülésébe és ismeretlenül távozott el. Vincent Van Gogh valamennyi mesterművét élete utolsó évtizedeiben festett. Megszállottan dolgozott míg teljesen el nem borult az elméje és öngyilkos nem lett. Ma minden idők egyik legjelentősebb művészeként tartják számon. Van Gogh festményei manapság vagyonokért kelnek el, maga a művész meg nem sokkal halála előtt 400frankért adta el egy “arlesi szőlőkertet” ábrázoló képét. Munkásságára nagy hatással volt egy festőcsoport Eduard Manet, Auguste Renoir és Camille Pisarro köre, mert ezek a művészek nem követték a kor festői divatját, nem akartak áporodott műtermekben, beállított képeket festeni, hanem kimentek a szabadba és valós helyeket ábrázolni. Ezeket a festőket gyakran nevezték “impresszionistáknak”. Mert csupán csak benyomást adtak vissza egy-egy jelenetből. De Van Gogh még egy lépéssel tovább merészkedett. A formák pontos mása helyett inkább érzelmeket és érzések kifejezésére törekedett. Halála után “POSZTIMPRESSZIONISTA” jelzővel illették, mert az impresszionisták után alkotott.
Mesterművek: · Krumplievők · Napraforgók · Arles-i szobabelső · Csillagfényes éjszaka · Gabonaföld ciprusokkal