Néprajzi keret

Siklód népművészete a székely népcsoportok művészetében még ma is számottevő helyet foglal el annak ellenére, hogy sok eleme már eltűnőfélben van, vagy már el is halványult. Oka ennek abban rejlik hogy földrajzilag elszigetelve áll a mozgalmasabb útvonalaktól. Építkezésében a hegyvidéki székely jellegzetes háztípusait alakította meg, melyek alkalmazkodtak a terep adottságaihoz és rendelkezésre álló nyersanyaghoz.

A régebbi házaknak fő jellemzője a kőlapra rakott és keresztbe rakott bordafal, a magas sátortető és a deszkázott eresz. Ezeken a fő szerkezeti sajátosságokon belül épületeik a házfejlődés minden fokozatán átmentek. Ma a faluban már kevés a valóban régi ház. A legrégebbiek közül a szalmazsúppal fedett és zárt tornác nélküli eresszel épített ház Szilveszter Sándor és Hegyi Gergely háza. A szalmafedelet részben a zsindely, majd cserép váltotta fel.

Van néhány szép ereszes és zsindelyes ház is a faluban. Az előbb említett régebbi típusú lakóházak mellett később a tornácos házak építése terjedt el, amelyeknél a ház hosszában a kinyúló eresz alatt tornác fut végig. A pitvar előtti deszkázott eresz és a tornác deszkázásának fűrészelt díszítményei is említést érdemelnek, továbbá a szépen faragott tornácoszlopok is. Az épületekhez tartozik a kapu is.

A házbelsőnek igen jelentős központi építménye volt a cserepes. Kályhacsempéi a népművészet remekei. A még álló cserepesek jó része a Küsmödi Bereczki Zsigmond „sárkovács” művei. Örvendetes jelenség az, hogy a „nagyágy” sok siklódi házban ma is megtalálható. A ház ezen belső díszei mellett vannak a mindennapi használatban az ún. kivetett ágyak. Reggel az asszonyok az ágyat megfelelően összehajtott pokróccal letakarják s erre helyezik el az ágy fejében takaratlanul a „kivetett” párnákat.

Bútorzatában Siklód is követi az újabb polgáriasult ízlést. A régi festett bútorokból néhány nagy ágy, téka, tálas látható még.

A tulipános ládák jórészt már kikerültek a házbelsőből s a kamrában, padláson-lisztet tartanak bennük.