Büszkevár.
Bevezetőként: Középiskolámat a Mezőgazdasági Iskolaközpontban (ma a régi Csonkavár területén áll) végeztem, 1975/ júliusában. Nagyon szerettem ezt az intézményt. Éppen ezért választottam dolgozatom témájául az iskolám történetét. A dolgozat megírásához hiteles adatokat is használtam (Vofkori György: Székelyudvarhely Várostörténet képekben 1996.), kiegészítve ezeket személyes élményeimmel.
„A város északkeleti végében, házaktól sűrűn beépítve egy érdekes és festői várrom van, amelyet a lakósok egyszerűen Csonkavárnak neveznek”(Albert Dávid: A székelyudvarhelyi vár 1991.)
A Székelytámadt vár keletkezésének körülményeiről a vélemények megegyeznek abban, hogy helyén valamikor a Domokos-rendi szerzetesek kolostora állt. Ezt a kolostort a 15. Században Báthory István erdélyi vajda várkastéllyá alakíttatta a maga számára. Ez sértette a székely főemberek érdekeit, ezért 1493-ban panasszal fordultak II. Ulászló királyhoz, aki a vajdát elmozdította, a vár pedig visszakerült a szerzetesek tulajdonába.
A 16. Században erősödött a székelység jobbágyosítási folyamata. Emiatt a köznép 1562-ben fegyvert fogott. A felkelők Udvarhelyen gyülekeztek, majd két részre váltak. A kisebbik had a Nyárád mentén vereséget szenvedett, a nagyobbik had még a csata megkezdése előtt szétszéledt. Megtorlásul a fejedelem, János Zsigmond, a felkelés vezetőit karóba húzatta, sokukat megcsonkíttatott, évek múltán is lehetett látni félfülű, levágott orrú embereket.
Ezt nem tartotta elegendő bosszúnak, eltökélte, hogy ha a székely támadt, akkor bánja is azt meg, megelőzendő egy esetleges újbóli felkelést, 1562/július/20-án a Segesvárra összehívott országgyűlésen két vár építését rendelte el. Így épült fel kényszermunkával Udvarhelyen a Székelytámadt, Várhegyen a Székelybánja vár.
A majdnem szabályos négyszög alakú vár sarkainál bástyákat húztak fel, a várárokba beterelték a Küküllő vizét. A négy bástyát négy egykori várkapitányról nevezték el: Fóris, Hajdú, Telegdy, Bánffy.

.