SZÉKELYSZENTKIRÁLY-I VERTCSIPKE
Az 1900-as évek elején egy messziről jött nő tanította meg a csipkeverés ezt a fajtáját. Párnára szegezve, tűvel kipontozott minta után számtalan kis botókával verik a csipkét. A cérnával telt botókákat boszorkányos ügyességgel dobálják „össze-vissza”. A csipkeverés kellékei: sarjúval kitömött párna, kartonpapírra kirajzolt, tűvel átszúrogatott minta, gombostűk, 20 darab botóka, horgoló és olló.
	A botókák gyümölcsfából készülnek, „mialatt össze-viszza” dobálják őket, nagyon szép a hangzásuk.
Ebből az „össze-vissza” botóka dobálásból lesznek a különböző szép mintájú csipkék. Mint például a négyszögű szíves, amely úgynevezett négyesszövéssel készült. A kerek gombás, amely szélén hármasszövéssel, majd négyesszövéssel és a közepében copf-al lett elkészítve. Mint ahogy a képen is látható, nagyon jól ellehet különíteni a hármasszövést a négyestől, ugyanis a hármasszövés gyérebb.
Ezt a legendás csipkeverést megtanulta valamelyik szentkirályi asszony, aztán még egy, majd még egy és lassan az egész falu. Az anya megtanította a lányát, a nagyobb testvér a kisebbet, a barátnő a barátnőt, így vált hagyománnyá Székelyszentkirályon ez a szép művészet.