A kézi kötés A kézi kötés pihentető időtöltés. A kötés alapja: A kiválasztott fonalhoz megkeressük a megfelelő vastagságú kötőtűt. A kötőtű lehet hagyományos két darabból álló fém, fa, műanyag alapanyagú, vagy körkötőtű. Ez utóbbi minden esetben műanyag, legjobb a teflon bevonatú. Körkötőtűvel is dolgozhatunk oda- vissza kötve. Gyakorlatban igen nagy előnye, hogy a kötés folyamán a már megkötött darab súlya külön nem terheli kezünket. Többféle módon kezdhetjük el a kötést: 1. A kötendő fonalból dupla szállal hurkot készítünk, melybe beleöltünk. Így kerül az első hurok az egyik tűre. 2. Bal kezünkre, ráhurkoljuk a szálakat és a jobb kezünkben tartott tűvel újabb szemeket hurkolunk. Sima kötés: Az első és minden páratlan sort simán kötjük le. A második és minden páros sort fordítottan. Passzé: Egy sima, egy fordított váltakozása. A passzé rugalmasabb, formatartóbb, ha csavart simával kötjük. Csavart sima készítésénél a tű mögötti hátsó hurokba öltve kötjük le a szemet. A következő sorokban a simára simát, a fordítottra fordítottat kötünk. Általában vékonyabb tűvel készítjük, mint a munkadarab többi részét. Fordított szemek: Szál a szem előtt, jobb tűvel hátulról a szembe öltünk, a szálat áthúzzuk a szemen, a szem a jobb tűre kerül. A pulóvereket, és egyéb kötött modelleket általában patentkötéssel, csavart patentkötéssel, lustakötéssel szoktuk kezdeni. A sor első és utolsó szemét, a szélszemeket nem számítjuk bele a mintába. A szélszemet úgy készítjük, hogy a sor utolsó szemét a fonalat előre véve ,átemeljük a kötőtűre. A következő sor első szemét, melyet az első sorban csak átemeltünk, simán lekötjük. Ha egy darabbal elkészültünk, a szemeket be kell fejeznünk. Ezt a műveletet elvégezhetjük a darab színén, a sima sorban, vagy pedig a visszáján, a fordított sorban. Ügyeljünk arra, hogy a befejezés ne legyen túl szoros vagy túl laza, hanem megfelelően rugalmas. A megkötött darabokat, vagyis a hátat, az előt, az ujjakat összeállítjuk, összevarrjuk varrógéppel.