Kolostorok

 

A Meteóron-kolostor (Úr színeváltozása) az aszfaltút végénél helyezkedik el, a középkorban a leghatalmasabb szerzetesi közösségnek számított. A legmagasabban (613 m fekvő) kolostor, amelyeket a hagyomány szerint a később szentté avatott Athanasziosz és barátja Varlaam alapított a XIV század derekán. A legfigyelemreméltóbb épülete a főtemplom. Az eredeti „őstemplom” falát XV század végi freskók borítják. Említést érdemel „Az alvó gyermek Jézus”, a „Szűzanya halála” és a „Megfeszíttetés”.

Az elnéptelenedőben levő, lassan sorvadó kolostor számára az életet kizárólag a turisták jelentik. Manapság csak ők keresik fel a kolostort, melyet hajdan fejedelmek és hercegek egymással versengve árasztottak el adományaikkal. A nyári szezonban a görög Idegenforgalmi Hivatal szállót és éttermet is üzemeltet itt.

A Varlaam-kolostorhoz, az autóparkolótól mintegy 200 lépcsőfokon át emelkedő út vezet a kolostor vasveretes kapubejáratéhoz. Egy szakadék feletti kis vashídon is áthaladunk. A Varlaam-kolostor valamennyi közül a legjelentősebb, talán a legsokrétübb látnivalót kínálja a Meteóra kolostorvidéken. Udvaráról nyílik a Mindenszentek nevét viselő templom. 1552-ben épült, két karcsú, kerek kupolája magasan a tetőzet fölé emelkedik. A templom freskói lényegében egyidősek az építkezéssel, jelentős darabja az „Utolsó ítélet”. Értékes a katholikon berendezése, a faragott trónus és az intarziás bútorok. A megmaradt kincsek között van néhány szép egyházi köntös, okmánytartó tok kézirat és ősnyomtatvány.

Russzann-kolostor. Az országútról felpillantva beleszédülünk a meredek sziklafal látványába. A kolostor nevét nem tundi honnan ered, valószínüleg egy alapító vagy egy adományozó emlékét őrzi. Az Úr színeváltozása nevet viselő templom a XVI század derekán épült. Nagyjából ezzel egyidősek a templom freskói is. A freskók címei  „Krisztus megérkézik Jeruzsálembe”, „Az Úrszíneváltozása”, „Szűz Mária halála”.

 

Az Ajia Triada-kolostor (Szentháromság) komor magányos sziklájának lábához egy szakadékon át vezet a gyalogösvény. Az országúton, jobb kéz felé, tábla jelzi, hol kell letérni. Elképesztően magasnak és megközelíthetetlennek látjuk a sziklaoszlop tetejét. A Keresztelő Szent János nevét viselő kis kápolnát a sziklából vájták ki 1682-ben. Egykori fredkói többek között Konstantin császárt ábrázolják.

 

Az Ajiosz Sztefánosz-kolostor a hegyi aszfaltút végállomása. A legutóbbi évekig, míg nem épült a szirtet a szomszédos sziklával összekötő híd, a látogatókat itt is vrizonival húzták fel hálóban. Ma ez közelíthető meg a legkönnyebben. Innen nyílik a legszebb kilátás a thesszáliai síkságra. Legrégibb épülete egy kicsi egyhajós, fazsindelyes bazilika. A kincstárban néhány értékesebb ikon és ezüsttárgy is található a több mint 100 régi kódex, török firmán, szultáni leirat és kiváltságlevél mellett. Esténként harang helyett a felfüggesztett vastag deszkalapot (szimandrit) ütik meg. Mély hangja szólít ájtatosságra. A kolostorban ma néhány apáca lakik.

Az Ajiosz Nikolaosz tu Anapafsz-kolostor volt az első és lesz az utolsó is, amely mellett elhaladunk, amikor búcsút mondunk a Meteóra sziklavilágának. Nevének eredete, ami csöndes Szent Miklóst jelent, nem ismeretes. A ma már teljesen lakatlan klastrom katholikonja freskóit a krétai Teofanész festette, aki az Athósz-hegyi Ajia Lavra falfestményével alapozta meg hírnevét. A kihalt kolostor kongó csendje a falakról letekintő élénk színű freskókkal egy távoli kor üzenete és egyben búcsúja is.

Méltó záróakkordja  meteóriai kirándulásunknak.