A HARGITA hegységről
		Hargita megye legjelentősebb, egyben névadó hegysége. A megye közepén, északnyugat-délkelet irányban húzódik mintegy hatvan kilométer hosszúságban a Libán hágótól az Uzonkai nyeregig.
A Hargita hegyvonulat három nagy részre tagolódik: az Északi, Központi és Déli Hargitára. Az Északi Hargita a Libán hágótól a Madaras nyeregéig húzódik. Vulkáni építmény: Csík magasa, az Ostoros és a Fertő. A Központi Hargita a Madaras és a Tolvajos hágók között terül el. Egyetlen nagy vulkáni építmény, 1700 méter fölé emelkedő csúcsokkal. Ezek közé tartozik a hegyvonulat legmagasabb pontja, a Madarasi Hargita csúcs. A Déli Hargita a Tolvajos hágótól az Uzonkai nyeregig húzódik. Vulkáni építmény a Lucs, Kakukkhegy, és a Piliske. A Madarasi Hargita turisztikai nevezetességei
	A menedékháztól-amely ezelőtt hatvan évvel épült-keletre, mintegy 3 km-re található a hegység legmagasabb pontja, az 1801 méter magas Madarasi Hargita csúcs, a Nagycsúcs. Innen kilátás nyílik északra a Libán tetőre, a Görgényi Havasokra, északkeletre a Gyergyói Havasokra, Hagymás hegységre, nyugati irányban látszik az Ivó-feje, Breszánsrok, Kecskevész-szikla, mögötte pedig csaknem egész Erdélyi medence, sőt, szép tiszta időben az Erdélyi Szigethegység fővonulata is.
Látható délnyugat-dél irányában a Persán(Rika) hegység, tiszta időben a Királykő, Fogarasi-havasok, sőt ilyenkor a Déli Kárpátok szinte egész vonulata csipkézi a horizontot. Délkeletre a Rákosi Hargita csúcsát és fölötte a Csukás hegység, Keleten pedig a Csíki medencét figyelhetjük meg. A Nagy csúcstól a menedékház felé 2 km-re találjuk a Kápolna dombját, a Kis csúcsot. A menedékház és a Nagy csúcs közötti útszakaszt kényelmes gyalogló ütemben 35-40 perc alatt lehet megtenni. A menedékház környékének a két csúcs mellett nevezetesebb kilátó-, illetve kirándulóhelyei: Mihály-havasa, Bérszán-sarok, Heveder-tető, a Rákosi-sáré alatti Vízesés, a Vargyas-völgyi és súgói borvíz.