Az első feljegyzések a településről

Az első okleveles említés 1567-ből származik, amikor 26 kaput jegyeztek fel a településen. A XVI-XVII. Század szakértői szerint a porta adófizető egység volt, mely 8-10 családot is magába foglalhatott. Kilenc esztendő múlva az 50 dénáros adót fizetőszékely főemberek összeírása idején tíz Lázár Istvánnak alárendelt személyt jegyeztek fel Gyergyóditróban.

Az 1614-évi Betlehen lustra adatai már reálisan bemutatják  Ditró társadalom szerkezetét, melynek társadalmi csoportonkénti megoszlása a következőképpen mutatott:

 

Puskásgyalog családok száma

6

az össznépesség 11,54%

Szabados családok száma

24

az össznépesség 46,15%

Jobbágycsaládok száma

13

az össznépesség 25,00%

Zsellércsaládok száma

7

az össznépesség 13,46%

Külső szolgacsaládok száma

2

az össznépesség 3,85%

----------------------------------------------------------------------------------------------------

               Összcsaládok száma                  52     az össznépesség 100,00%-a

 

A hagyomány szerint Gyergyóditrónak kapcsolata volt a Dózsa György vezette paraszt felkeléssel. A hagyomány szerint “a parasztkirály” kivégzése után özvegye Ditróban telepedett le. Mivel mindig fekete ruhában járt, a nép fekete asszonynak nevezte. Lakhelye a felszegi iskolánál lévő dombtetőn lehetett.

A nemesítések sorát jelzi az a tény, hogy 1654-ben Ditró a 42 összeirt katonacsalád közül, 12 már nemességgel rendelkezett.

A nemesítések sorát jelzi az a tény, hogy 1654-ben Ditró a 42 összeirt katonacsalád közül, 12 már nemességgel rendelkezett.

 

Ezekből a számadatokból is kitűnik, hogy a település életében mindig jelentős szerepet játszott a katonáskodás. Ez a tény végig kíséri a falu életét úgy a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc, mint pedig az 1848-as forradalom és szabadságharc ideje alatt, de nyilván a többi történelmi eseményekből is derekasan kivette a részét.

A kézműves-kereskedő rétegnek a megjelenése és megerősödése a XIX. Század folyamán a falu képét is befolyásolta, amit a hatvanas években itt járt Orbán Balázs érzékeltet. A legnagyobb székely szerint, Ditrónak”csinos, több bolttal szegélyezett piacza városias színezetet ad neki: sokadalmai, heti vásárai nagyon látogatottak,, különben is Ditróban mindenütt a jó létet és csinosság nyomait látja az utas.

 A XX. Század elejéig Ditró társadalma jelentős változásokon ment keresztül. Mindezt az 1910-es összeírás adatai tükrözik a legjobban, amikor is a helységben összeirt 6987 lakos közül 2524 számított keresőnek.