A templomok
A településnek mindezek mellett, ami mégis megadja a jellegzetességét és messzi földön híressé, teszi az a nagytemplom. Elmondhatjuk hogy ez az egyházi létesítmény az itt élő emberek önfeláldozó és a mindenkori helyt álló és a helyben maradást föl nem adó székelység tanúbizonysága. Ez a templom, a kéttornyú nagytemplom, neogótikus stílus jegyeit magán hordó építmény a Székelyföld valóságos dísze, a legnagyobb egyházi épület: 1000 ülőhellyel, 2000 állóhellyel rendelkezik de 5000 ember is elfér benne. Hossza 56 m, szélessége 23, a torony magassága 75 méter. A padokat a szószéket és a főoltár farészeit Thék Endre budapesti műasztalos késztette, a nagy harangot, melyek közül a legnagyobb 2200 kilogrammos a Walser cég öntötte, míg az orgonát Rieger cégtől vásárolták. A főoltáron lévő három szobrot Jezus szent szíve, Szent István és Szent László szobrát Siklodi Lőrincz ditrói szobrászművész készítette kararai márványból. A 12 nagy ablakot és a szentély 3 ablakát Róth Miksa budapesti üvegfestő munkája ékesíti. A régi templom 1653-ban épült, majd 1712-ben három öllel felemelték. Mivel ezután sem felelt meg a rendeltetésének, 1746-ban megkezdték átépítetését, amit 1757-ben fejeztek be. A templom helyét a családi hagyomány szerint a Csibi család ajándékozta az egyháznak. A régi templommal kapcsolatban tudnunk kell azt is, hogy tornya kétszer akkora volt mint napjainkban, melyet un. Figyelőtoronynak is használtak. Egy hatalmas szélvihar azonban a tornyot összeontotta, s így a megmaradt toronyrészt csak addig a vonalig építették újra, mint ahogy az napjainkban is áll. 1795-ben, majd 1819-ben tovább bővítették. A templomban lévő három oltár barokk stílus jegyeit hordozza magán.