|
Kirándulás a Siklódkőre
A Bánya utcán , a
sómalomtól, ill. a fürdő közeléből indul az útvonal 1,5 km után a régi
bányához érünk majd a Felső-Harom-patak völgyében meredek ösvényen
közelíthetjük meg, Sóvidék egyik legmagasabb hegycsúcsát. A Siklódkőt (vagy Nagykő) 1025 méteres
csúcsáról szép kilátás nyílik az Erdélyi-medencére, Etéd vidékére és a
Sóvidékre. Ha időnk engedi, meglátogatható a volt Udvarhelyszék egyik
"végfaluja", Siklód, majd onnan visszatérve a Küsmödkő (Kiskő, 991 m) érintésével Atyhába
juthatunk a sárga sáv turistaúton. A Küsmödkőről a sárga háromszög jelzés
mentén Parajd felé vehetjük utunkat (8 km, 2 óra). Parajdról a régi sóbánya
közeléből a Harom alatt vezető dűlőúton Alsósófalvára juthatunk (1 km)
Parajd - Zsögöd -
5. Km-kő - Várkapu - Rapsonné vára (Vártető - 952 m)
Parajdot a 13B
műúton keleti irányban elhagyva, a Kis-Küküllő völgyében felfelé haladva, az
5. kilométerkőnél autónkat a parkolóban hagyjuk. A műúttól balra kanyarodva,
a hegyi kaszálókat átszelő, kaptatós mezei úton kis nyeregbe érkezünk: ez a Várkapu vagy Várnyak. Az elénk
táruló sziklaalakzat a Rapsonné köve (905 m, 2,5 km-re a műúttól). Az előttünk
meredező Vártetőn (952 m)
állott egykor Rapsonné vára,
amit délkelet felől (a "Tízesek" felől) érdemes megmászni. A
Rapsóné vára Szováta és Illyésmező felől is megközelíthető.
A Sóháta természetvédelmi terület (sószoros, sószakadékok,
sósziklák)
A Sóháta 8 ha
kiterjedésű országos és megyei földtani védterület, Parajd belterületétől
délnyugatra terül el. Legmagasabb pontja a Sóshegy (576 m) nevet viseli. A
sóshegy töbrei, sódolinái, a Korond vizének áttöréses szurdoka és az
esőbarázdás kősósziklák alkotják a tulajdonképpeni geológiai természetvédelmi
területet. (a) A Sószoros. A Parajdtól délre kialakult sószoros Erdély egyik
legszebb és legérdekesebb természeti ritkasága. A régi sóbánya közelében a
Korond vize (vagy Nagyvíz-patak) a festői Sószorosban tör át a Sóháta (vagy
Nagyholló, azaz a sótömzsöt magába foglaló domb) és a Gyurkos (Kisholló,
Gyilkos-oldal) között. A szoros két oldalában, napos időben a pőre sósziklák
csillogó látványa fogadja a Felsősófalva felé tartó látogatókat. A szoros
környékén a só közeli jelenlétét jelzi a vörös sóvirág (Salicornea herbacea).
(b) A sószakadékban (népiesen a sógödörben, az egykori Erzsébet-tárna
nyomvonalán) szintén számos bizarr szószikla figyelhető meg, kisebb-nagyobb
sóbarlangokkal, sókarfiol-felületekkel, sárfolyásokkal. Sajnos, sok
idehordott szemét csúfítja a természeti látványt. (c) A Sóháta tetején, a
sótömzs fölött kisebb-nagyobb dolinák, tölcsérek figyelhetők meg, melyek a
beszivárgó vizek által kimart földalatti üregek behorpadásainak az
eredményei. A Sóháta északi oldala az utóbbi időben hétvégi házakkal népesült
be.
|
