|
A parajdi sóbánya
A Szováta felől érkező utazó, miután átkelt a Kis-Küküllő hídján,
a sóhivatal szomszédságában találja a bejáratot. Az immár második "új
bányát" 1976-81 között nyitották meg. A bányalátogatók és az asztmás
betegek a felszíni bejárattól (480
m tszf. magasságban) a bányavállalat autóbuszaival
jutnak a sóbánya belsejébe, a termelőszint közelébe és az asztmás
kezelőhelyre. Az autóbusz enyhe lejtőjű félkörívben, a Sóháta legmagasabb
pontja alá kanyarodó 1500 méteres alagútban mintegy 80 métert ereszkedik alá
a sótömzs gyomrába. A só kitermelése mélyebb szinteken történik. A legalsó
sójárószint a bejáratnál 280 méterrel mélyebben van. A nyolc termelőszinten a
sót kamrákban, robbantással fejtik. Az egyes szintek között 25 méteres köztes
sófekveteket hagytak meg. A kitermelt só szürkés színű, jó minőségű. A bánya alig 100 bányásszal működik, s a
napi termelés közel 600 tonna.
A parajdi sósfürdő (mezotermális fürdő)
A 13A műúttól délre, az új sóbánya bejáratától 200 méterre, a sómalommal
szemben, a Sóháta északi lábánál található. Enyhén kénes-kalciumos, nyomokban
lítiumot is tartalmazó, nagy töménységű sós vizét a Haromalja dűlőben (a
fürdőtől 1,4 km-re délnyugatra) 1948-ban mélyített 2200 méteres mélyfúrásból
nyeri, ahonnan vascsövön, szabad eséssel érkezik a tükörfürdő területére. A
közel 1200 m2
vízfelületű szabadtéri fürdő napi 46.000 l 46 oC-os gyógyvizet kap.
Melegfürdőként (kádakban) jó eredmények mutatkoznak mozgásszervi,
nőgyógyászati és bőrbántalmak kezelésében.
|
|
