Életrajza
1823 január 1-re virradóra született, szülei első gyermekeként Kiskörösön. Apja Petrovics István, mászáros, kocsma és földbérlő. Anyja Hrúz Mária, férjhez menetele előtt cseléd lány és mosónő. 1824 októberében a család Kiskunfélegyházára költözik. Petőfi és testvéröccse, István itt tölti gyermekkorát. Tanulmányait Félegyházán kezdi meg, majd Kecskeméten Szabadszáláson, Sárszentlőrincen folytatja. 1833-1835-ben Pesten jár iskolában. Apja azt szeretné, ha fia németül is megtanulna, ezért előbb a pesti evangélikus, majd a piarista gimnáziumba íratja. 1835 szeptemberében Aszódra viszi apja. 1835-1838 között az aszódi evangélikus gimnázium diákja. Itt Aszódon ébred fel benne a vágy először a színészi pálya iránt. Aszódon kezd komolyabban foglalkozni a versírással. 1838-őszén a selmeci evangélikus líceum VI. osztályába iratkozik be. Szerepet vállal az iskolai önképzőkör munkájában, sokat olvas, megismerkedik a magyar költőkkel. 1839-február 15-én otthagyja Selmecet. Gyalog Pestre megy, a Nemzeti Színháznál lesz statiszta és kifutófiú. A nyomor arra kényszeríti hogy újoncnak jelentkezzék az egyik soproni gyalogezredbe. Gyenge szervezete bele betegszik a katonáskodásba. 1841-februárjában obsittal elbocsátják a katonaságtól. Októberben Pápára megy, beiratkozik a gimnázium VII. osztályában s a tanévet be is fejezi. 1842- május 22-án megjelenik első verse az Athenaeum című folyóiratban: A borozó. A tanév befejeztével életének újabb vándorló, viszontagságos szakasza következik. Októberben visszatér szüleihez Dunavécsre. Ekkor írja Hazámba c. költeményét. 1843 januárjától Kecskeméten szerepel. Áprilisban Pozsonyba megy. A pozsonyi nyomorból Pestre menekül és ismét a színészi körbe kerül. A telet Debrecenbe tölti, itt meg tanul franciául. 1844 februárjába, csikorgó hidegbe Pestre gyalog megy, hogy verseit kiadhassa Vörösmarty segítségével nyáron álláshoz is jut. Vahot Imre a Pesti Divatlap szerkesztője maga mellé veszi segédszerkesztőnek. Az év végén két kötete is megjelenik: október végén, A helység kalapácsa, november elején verseinek első gyűjteménye. Versek 1842-1844 címmel. 1845 tavasza ismét mozgalmasabb időszak nyitányát jelenti Petőfi életében. Március elején megjelenik a János Vitéz. 1845-ben még a következő kötetei jelenek meg: Ciprus lombok Etelka sírjánál Szerelem gyöngyei, Versek II kötetei. Az év végén meg írja a Tigris és hiéna című drámáját is. 1846 tavaszán Pesten megszervezi a haladó szellemű fiatal írok első szövetségét a Tizek Társaságát. Augusztus végén Erdélyi utazásra indul. A nagykárolyi megye bálon megismerkedik Szendery Júliával. 1847 februárjában megismerkedik Arannyal. Szeptember 8-án megesküszik Júliával, dacolva az öreg Szendrey tilalmával. A kotlói mézeshetek után Kolozsvárra utaznak, majd Szalontára. November 4-én érkeznek Pestre, s itt egy időre megtelepednek. 1848 meghozza azt a történelmi fordulatot, amelyet Petőfi oly gyakran idézet verseiben. Az év elején Európa szerte kirobbanó forradalmak hatására Petőfi és baráti köre a politikai cselekvés útjára lép. Március 15-ének előestéjén a forradalmi ifjúság összegyűl a Pilvax kávéházban. Másnap március 15-én barátaival végigjárja a pesti utcákat és elszavalja a Nemzeti dalt. Tovább is tevékeny részese az eseményeknek: nép gyűléseken szólal fel, tagja lesz a Pesti megyerendre ügyelő választmánynak. Szeptemberben meg kezdődik szabadságharcos katonai pályája. A nemzet őrségből átlép a honvédségbe, kapitányi ranggal. A hadi helyzet alakulása miatt feleségét Erdődön, majd Debrecenben helyezi el. Decemberben megszületik a fia Zoltán. 1849 januárjában áthelyezteti magát Bem tábornok hadseregéhez. Bem, segédtisztjévé nevezi ki, majd őrnaggyá lépteti elő. Több ízben összetűz vezető tisztekkel, vissza megy Pestre. Bem hívására családostól visszatér Erdélybe. Július 21-én Tordán elválik családjától. Július 25-én találkozik Berecken Bemmel. Július 31-én részt vesz a segesvári csatában, s délután 6-óra tájt Fehéregyháza határában elesik.